A magyar civiltörvény ellen döntött az Európai Unió Bírósága

Elkaszálta a 2017-ben bevezetett civiltörvényt az Európai Unió Bírósága. Ma délelőtti ítéletükben hátrányosan megkülönböztetőnek nevezték a jogszabályt, amely a magyar kormány szerint épp az átláthatóságot szolgálja a külföldről támogatott, hazánkban működő NGO-k tekintetében. Emlékezetes, hogy a törvény kihirdetését nemzeti konzultáció is megelőzte.

Az uniós joggal ellentétesnek ítélte meg a 2017-ben elfogadott magyar civiltörvényt az Európai Unió Bírósága. Friss, ma délelőtti ítéletükben kimondták: Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek tekintetében, illetve szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be. A bírósági ítélet kötelező erejű, hazánknak teljesítenie kell az abban foglaltakat.

Magyarország 2017 nyarán, az átlátható finanszírozás érdekében fogadta el a civiltörvényt, amely arra kötelezi a hazánkban működő NGO-kat, hogy jelentsék be, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, illetve ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként tüntessék fel magukat. Az 500 ezer forintnál magasabb összeget adományázó személyek és szervezetek nevét és a támogatás pontos összegét szintén nyilvánosságra kell hozniuk. A törvény kihirdetését követően az Európai Bizottság az akkori jogállamisági biztos, a baloldali Frans Timmermans unszolására indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Az ügyben az Európai Bíróság főtanácsnoka, Manuel Campos Sánchez-Bordona idén januárban tette közzé indítványát, ebben az uniós joggal ellentétesnek nevezve a törvényt. Érvelése szerint a jogszabályban lefektetett feltételek a tőke szabad mozgás korlátozásának minősülnek, hosszú távon pedig az érintett szervezetek életképességét is veszélyeztethetik. Most az uniós bíróság gyakorlatilag ugyanezt állapította meg: a luxemburgi székhelyű testület szerint a magyar rendelkezések az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat is érintik – a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

Emlékezetes, hogy Magyarországon viszont nemzeti konzultációs kérdés is megelőzte a jogszabályt, erre a kormány még januárban, a főtanácsnok véleményét követően hívta fel a figyelmet. „A kormánypártok a magyar emberek akaratát érvényesítik, és kiállnak amellett, hogy a törvényre továbbra is szükség van, mert a Soros-hálózat milliárdokat mozgat azért, hogy keresztülvigye egész Európán a Soros-tervet, és bevándorlóországgá tegye Magyarországot is” – írták akkori közleményükben, hozzátéve: nem véletlen, hogy elsősorban Soros-szervezetek támadják a jogszabályt.

Az uniós bírósági ítélet egy különleges körülménye, hogy az EU a koronavírus-válság gazdasági-politikai következményeinek enyhítése céljából maga is küzd a külföldi befolyás ellen. Az Európai Bizottság tegnap fogadott el egy szabálykönyvet, amely kiemelten foglalkozik az európai vállalatoknak juttatott külső támogatások torzító hatásaival. Az elsősorban versenypolitikai kérdésben az EU épp azt szorgalmazza, hogy ha egy vállalat nem uniós kormány által nyújtott pénzügyi támogatásban részesül, az uniós vállalatok felvásárlását egy adott küszöbérték felett be kellene jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnak, amely a friss javaslat szerint az Európai Bizottság lehet.