Az uniós joggal ellentétesnek ítélte meg a 2017-ben elfogadott magyar civiltörvényt az Európai Unió Bírósága. Friss, ma délelőtti ítéletükben kimondták: Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek tekintetében, illetve szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be. A bírósági ítélet kötelező erejű, hazánknak teljesítenie kell az abban foglaltakat.
Magyarország 2017 nyarán, az átlátható finanszírozás érdekében fogadta el a civiltörvényt, amely arra kötelezi a hazánkban működő NGO-kat, hogy jelentsék be, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, illetve ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként tüntessék fel magukat. Az 500 ezer forintnál magasabb összeget adományázó személyek és szervezetek nevét és a támogatás pontos összegét szintén nyilvánosságra kell hozniuk. A törvény kihirdetését követően az Európai Bizottság az akkori jogállamisági biztos, a baloldali Frans Timmermans unszolására indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Az ügyben az Európai Bíróság főtanácsnoka, Manuel Campos Sánchez-Bordona idén januárban tette közzé indítványát, ebben az uniós joggal ellentétesnek nevezve a törvényt. Érvelése szerint a jogszabályban lefektetett feltételek a tőke szabad mozgás korlátozásának minősülnek, hosszú távon pedig az érintett szervezetek életképességét is veszélyeztethetik. Most az uniós bíróság gyakorlatilag ugyanezt állapította meg: a luxemburgi székhelyű testület szerint a magyar rendelkezések az Európai Unió Alapjogi Chartája által védelmezett alapvető jogokat is érintik – a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.
Emlékezetes, hogy Magyarországon viszont nemzeti konzultációs kérdés is megelőzte a jogszabályt, erre a kormány még januárban, a főtanácsnok véleményét követően hívta fel a figyelmet. „A kormánypártok a magyar emberek akaratát érvényesítik, és kiállnak amellett, hogy a törvényre továbbra is szükség van, mert a Soros-hálózat milliárdokat mozgat azért, hogy keresztülvigye egész Európán a Soros-tervet, és bevándorlóországgá tegye Magyarországot is” – írták akkori közleményükben, hozzátéve: nem véletlen, hogy elsősorban Soros-szervezetek támadják a jogszabályt.
