A privát mód sem nyújt védelmet – perelik a Google-t

Beperelték a Google-t, hogy fizessen minden felhasználónak fejenként 5000 dollárt.

A Chrome böngésző jobb felső sarkában egy kattintásra új ablakban nyílik meg, izgalmas feketére váltva a képernyőt, az inkognitó ablak. Joggal gondolnánk, hogy az inkognitó módot használva rejtve maradnak a megtekintett tartalmak.

A kaliforniai bíróságnál a Boies Schiller Flexner ügyvédi iroda panaszt nyújtott be a keresőóriás ellen, mondván,

„a Google jogellenesen és szándékosan lehallgatja és összegyűjti a bizalmas kommunikációt”, pedig a felhasználók „a Google ajánlását követve abban a hiszemben vannak, hogy megakadályozzák személyes adataik rögzítését”.

A csoportos keresetben azt igénylik, hogy minden személynek (sajnos ezen csak amerikai magánfelhasználókat értenek), aki 2016. június elseje óta inkognitó módot használ, fizessen a Google fejenként 5000 dollár kártérítést. Ez összesítve nagyjából olyan ötmilliárd dollárra rúghat.

Milyen adatok rögzítéséről van szó?

Amikor valaki inkognitós böngészési munkamenetet indít a Chrome-ban, a Google olyan üzenetet jelenít meg, amelyben kijelenti, hogy

„Most privát módon böngészhet, így az eszközt használó többi személy nem láthatja az Ön tevékenységeit. A letöltéseket és a könyvjelzőket azonban menti a rendszer.”

Ehhez képest az ügyvédi iroda sérelmezi, hogy a Google igenis nyomon követi és összegyűjti a felhasználók böngészési előzményeit és más internetes tevékenységeket, akiknek az érdeklődése így nem marad az ígért privát szférában.

Mit mond a Google?

A Google szóvivője szerint „minden új inkognitó fül megnyitásakor világosan közöljük, hogy a webhelyek képesek lehetnek információgyűjtésre a böngészésről”.

És bár csakugyan ott olvasható, hogy „Tevékenysége továbbra is látható maradhat a megtekintett webhelyek, munkaadó vagy iskola, internetszolgáltató számára”, de a csoportos kereset azt panaszolja, hogy „maga a Google végzi a nyomkövetést, a rejtett adatgyűjtést” többek között a Google Analytics, a Google Hirdetéskezelő révén.

A benyújtott panasz rögzíti, hogy „a böngészési adatok gyűjtésével és azonosításával a Google jogellenesen jár el, amikor a magánfelhasználás adatait tárolja és összesíti”. Jake Moore, az ESET kiberbiztonsági szakértője szerint „a magánböngészés egyáltalán nem olyan privát, mint gondolnánk. Az inkognitó módok ugyan általában nem rögzítik az adatokat magára az eszközre, amin böngészünk, de ezek az adatok továbbra is az internetszolgáltatónál maradnak.”

„Sokan félreértik az inkognitó kifejezést, mert nem nézik át alaposan a felhasználási feltételeket” – mondja Moore.

A csoportos kártérítési per – ha sikerrel jár – mintegy egymillió felhasználót érint.

Az érintettek még nem érezhetik a dollárköteget a zsebükben, de azt már érdemes megjegyezniük, hogy a böngészőkben az inkognitó nem éppen az a fajta inkognitó, mint amire számítottak.