A sarkvidék legnagyobb ökológiai katasztrófája pusztít

Már egy hete tart a Norilszknél történt ökológiai katasztrófa következményeinek felszámolása.

Norilszk, 2020. június 4. Az orosz haditengerészeti mentõszolgálat sajtóhivatala (MRS) által közreadott képen szakértõk dolgoznak a norilszki olajbaleset helyszínén 2020. június 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a szövetségû szintû rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba május 29-én. A balesetet az okozta, hogy egy személyautó ütközött az egyik olajtárolónak a Nornickel bányavállalthoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hõerõmûvének területén. MTI/EPA/Orosz haditengerészeti mentõszolgálat sajtóhivatala Fotó: -

A történtek jelenlegi verziója szerint múlt hét pénteken a Nornikkel vállalathoz tartozó hőerőműben a tartószerkezet alatt megolvadt az örök jég rétege, és felengedett a talaj. A tartószerkezet megsüllyedt, így szétrepesztette az alatta elhelyezett tartályokat, amelyekben tartalék üzemanyagot tároltak – ezzel néhány óra leforgása alatt mintegy 21 ezer tonna nyers dízelolaj került a földbe és a környező folyókba, a Daldikanba és az Ambarnajába.

A Nornikkel, amelynek a hőerőműjében történt a baleset, Oroszország leggazdagabb emberéhez, Vlagyimir Potanyinhoz tartozik. A vállalat a jelek szerint lassan reagált a történtekre, és a régió vezetése a közösségi oldalakon készített felvételek alapján értesült a katasztrófa mértékéről. Az orosz katasztrófavédelem ezért csak három nappal később, június 1-én vonult ki a helyszínre. Ekkor szembesültek a tragédia valódi mértékével: az üzemanyag már bejutott a környező tavakba és a Kara-tengerbe. Így ez lehet minden idők legnagyobb északi-sarkvidéki környezeti katasztrófája. Az orosz hatóságok szerint a koncentráció a megengedett érték több tízezerszerese, a környezetvédelmi minisztérium becslése alapján pedig a helyreállítás legalább tíz évet vehet igénybe.

A probléma a vizekbe elszivárgott dízelolaj semlegesítésével van: a folyókon próbálják blokkolni az üzemanyag terjedésének útját, és kipumpálják azt a vízből, azonban péntekig a 21 ezer tonnából csupán 137 tonna szennyeződést vontak ki a folyókból és 201 tonnát a talajból. A mentést nehezítik a környezeti viszonyok: az örök fagy vidékén a folyók mentén hiányzik az úthálózat, nincs mibe gyűjteni a nagy mennyiségű üzemanyagot, égetni pedig nem lehet. A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a nyers kőolajjal szemben a dízel rákkeltő anyagokat – például benzolt – tartalmaz, amelyek nagy károkat tehetnek az élő organizmusokban.

Potanyin pénteken tanácskozott az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal. Potanyin szerint a katasztrófa felszámolása legalább tízmilliárd rubelbe, vagyis mintegy 130 millió euróba kerülhet, és a cég ezt teljes mértékben saját forrásaiból fedezi majd.

– Amennyi szükséges lesz, annyit költünk majd rá – idézte az RBK hírügynökség Potanyin szavait. A Nornikkel szerint a katasztrófa legfőbb oka a globális felmelegedés és az ennek következtében a permafroszt területén kialakult tartósan meleg időjárás. A katasztrófavédelem és két olajvállalat munkatársai jelenleg éjjel-nappal dolgoznak a katasztrófa következményeinek felszámolásán.