Harangzúgás Székelyföldön

Székelyföld több száz templomának harangja kondult meg egyszerre csütörtök délután.

Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese a békediktátum szövegét olvassa fel az erdélyi Nyárszón Fotó: MTI/Kiss Gábor

Székelyföld több száz templomának harangja kondult meg egyszerre csütörtök délután, helyi idő szerint fél hatkor a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából. Számos erdélyi településen tartottak – a járványhelyzet miatt kis létszámú – megemlékezéseket a június 4-i nemzeti összetartozás napján.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Facebook-oldalán románul is feliratozott videóüzenetben mondta el gondolatait a centenárium alkalmából. Mint fogalmazott, magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás, feladat, de ugyanakkor öröm is. Felidézte: a határ vándorolt át nagyszülei, dédszülei feje fölött, akik anélkül vesztették el hazájukat és „kapták meg egész ­Romániát”, hogy megkérdezték volna őket erről. – Mindig a magyar nemzet részének éreztük magunkat, és ezen sem a fizikai határok, sem diktatúrák, sem megfélemlítés, sem asszimilációs politikák nem tudtak változtatni – jelentette ki a politikus.

Tőkés László szerint Trianon centenáriumának mementója utat nyithat a magyar–román megbékélés előtt, ha az erdélyi magyarok teljes jogú polgárai lesznek Romániának és Bukarest szakít az állampolitikai szintű magyarellenességgel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke erről Bukarestben beszélt az MTI-nek. A román fővárosban csütörtökön halasztással kezdődött annak a pernek a fellebbviteli tárgyalása, amelyet a Románia Csillaga érdemrendtől történt megfosztása miatt indított Klaus Johannis államfő ellen.

Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese a békediktátum szövegét olvassa fel az erdélyi Nyárszón
Fotó: MTI/Kiss Gábor

Tőkés rámutatott: Romániában is úgy kellene a megbékélés útjára lépni, ahogyan Igor Matovič szlovák kormányfő tette, amikor – mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt – közös trianoni megemlékezésre hívta és Szlovákia teljes jogú polgárainak minősítette a felvidéki magyarokat. Bár a román parlament korábban törvényben nyilvánította ünneppé június 4-ét, a jogszabályt még nem írta alá Johannis elnök.

A törvényt kezdeményező szociáldemokrata Titus Corlățean egy interjúban azt állította, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter múlt heti bukaresti látogatásának tudható be, hogy késik az államfői kihirdetés. Az ellenzéki politikus szerint a román külügyminisztérium megtiltotta az összes külképviseletnek, hogy ünnepséget szervezzen június 4-én. A Román Akadémia közleményben közölte: bár nem tudta úgy megünnepelni a diktátum aláírásának napját, „ahogy megérdemelte volna”, mégis megemlékezett „az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlést szentesítő szerződésről”. A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön mintegy százan gyűltek össze egy magyarellenes román szervezet hívására. A rendezvényen a résztvevők a trianoni döntést méltatták.