Fotó: MTI/Friedmann Endre
– A kárpátaljai magyarság történetében a XX. századot – kis túlzással – a sorozatos újrakezdések évszázadának is nevezhetnénk – ezek már Kosztyó Gyula kárpátaljai magyar történész szavai. – E közösség ugyanis a lezajlott geopolitikai eseményeknek szinte minden esetben vétlen elszenvedője volt. Főleg amiatt, mert 1919–1920-ban, 1944-ben, utána pedig a Szovjetunió szétesésekor is minden esetben elveszítette gazdasági erőforrásait, újra és újra kellett szerveződnie, identifikálnia önmagát és alkalmazkodni az új, megváltozott erőviszonyokhoz. Mindebben a „trianoni trauma” pusztán csak az első állomást jelentette – értékeli a helyi magyarság elmúlt évtizedeit a Bereg-vidéken élő kutató.
– Amikor 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, Kárpátalja magyarsága már 13 hónapja idegen fennhatóság alatt élt, kisebbségi helyzetben, szembesülve a fizikai elcsatolásból fakadó új erőviszonyokkal. A határok felállítása, az általános élelmiszer- és közszükségleti cikkek hiánya, a magyar köztisztviselők kiutasítása, a nyílt csehszlovák erőszak a Trianon-ellenes megmozdulásokkal szemben, az önrendelkezés hiánya csak néhány e kedvezőtlen gazdasági és politikai hatások közül, amiket a kárpátaljai magyar közösség 1920 után megélt – sorolja Kosztyó Gyula.
Borús hangulat
Hogy miként gondol a kárpátaljai magyarság ma Trianonra, arra Kosztyó Gyula szerint nehéz válaszolni. – Alapvetően szomorúan, hisz az egy évszázaddal ezelőtti elcsatolás a magyar közösségnek ma is fáj. Ennek ellenére én azt tapasztalom, nem ég igazán lázban a százéves évforduló apropóján, aminek oka, hogy egyszerűen „belefáradt” a XX. század kínkeservesen nyomasztó nehézségeibe. E levertségért több, időben egymást követő esemény a felelős. Főleg az 1944-ben erőszakkal berendezkedő, a nemzeti jelleget kiüresítő fél évszázados szovjet időszak. Bár reménykedésre adott okot Ukrajna függetlensége, különösen a magyar–ukrán kapcsolatok kezdeti megélénkülése, a mindennapok a magyar közösség számára ugyanúgy embert próbálók voltak, mint a többi itt élő nemzetiség számára is: a munkanélküliség, a megtakarítások elvesztése, a hiánygazdaság mindenkit térdre kényszerített. Napjainkban főleg az orosz–ukrán háborús konfliktus, a nyelvi és oktatási törvények nemzeti kisebbségek elleni éle és a munkanélküliség, az elvándorlás felelnek a kárpátaljai magyarság borúsabb hangulatáért – mondta a kutató.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!