Bár Lengyelország már tavaly is tárgyalt az amerikai katonák létszámának növeléséről, az események június elején gyorsultak fel igazán, miután kiderült, hogy az Egyesült Államok 9500 katonával csökkenti a jelenleg 35 ezer főből álló németországi kontingensét. Néhány napra rá a lengyelek különböző csatornákon jelezték: szívesen befogadnák a Németországból kivonuló csapatok egy részét. Lengyelországban jelenleg ötezer fős az amerikai katonai kontingens, ám az orosz veszélyre hivatkozva ezt további több ezer fővel bővítenék, amivel Lengyelország a NATO amolyan előretolt, széleskörű biztonsági funkciókkal rendelkező védőbástyájává válna. Az amerikai katonai jelenlét növelését ráadásul a lengyelek hatvan százaléka támogatja a Gazeta Prawna felmérése alapján.
A lap szerint a tervezettnél nagyobb számú, kétezer fős amerikai kontingens védelmi szempontból jó Lengyelország számára, de az érkezésük körülményei bizonyos aggodalmakat is felvet: az amerikai katonák ugyanis a lengyel joghatóságon kívül esnek majd. A Fort Trumpnak elkeresztelt katonai bázis költségeit is a lengyel fél állná. A kétezer fős amerikai kontingens mellett a Gazeta Prawna információi szerint harminc F-16-os vadászgép is áthelyezésre kerülhet Németországból, valamint öt C-130 Hercules teherszállító repülőgépet kaphat Varsó saját használatra.
A mai washingtoni tárgyalások mind Andrzej Duda, mind Donald Trump számára fontosak: Lengyelországban vasárnap elnökválasztást tartanak, amelynek a jelenlegi államfő, a konzervatív Duda az egyik fő esélyese. Egy újabb diplomáciai siker elérése az ország egyik fő szövetségesével és védelmi partnerével további népszerűségi pontokat hozhat neki. A találkozó Trump újraválasztási kampányában is jelentős lehet: meg kell mutatnia a választóinak, hogy komolyan veszi az amerikai érdekeket és a biztonsági kérdéseket. Németország megregulázása az orosz kapcsolatai – vagyis az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése – miatt, illetve a NATO védelmi funkcióinak áttelepítése az Ukrajnával és Belarusszal határos Lengyelországba minden bizonnyal ilyen kérdések. Az energetika témájában szóba jöhet ma az amerikai cseppfolyósított gáz lengyel importja, amely növelné Varsó energetikai függetlenségét Moszkvától.
Bécsben folytatják
Nem volt kézzelfogható eredménye az Egyesült Államok és Oroszország között Bécsben lezajlott újabb nukleáris leszerelési tárgyalásoknak – adta hírül tegnap az osztrák sajtó. A két nagyhatalom az utolsó nagyszabású nukleáris leszerelési megállapodás, az Új START szerződés esetleges meghosszabbításáról tárgyalt az osztrák fővárosban. Az Egyesült Államokat Marshall Billingslea, az amerikai elnök különmegbízottja, Oroszországot Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes képviselte. Marshall Billingslea a Twitteren ugyanakkor nagyon hatékonynak nevezte a tárgyalásokat. Arról számolt be, hogy terveik szerint munkacsoportokat hoznak létre, és azok szintén az osztrák fővárosban fognak ülésezni. Az amerikai elnök különmegbízottja élesen bírálta ugyanakkor Kínát, amiért nem vett részt az egyeztetésen. Meglátása szerint Peking nem fogja felfüggeszteni „titkos, nem átlátható” nukleáris fegyverkezési programját. (MTI)
