London és Brüsszel is kijátszotta a víruskártyát

A brexit óta immár negyedik alkalommal kezdődött tárgyalássorozat a brit kormány és az unió között.

A brexit, az Egyesült Királyság január 31-i uniós távozása óta kedden immár negyedik alkalommal kezdődött tárgyalássorozat London és Brüsszel között, hogy körvonalazzák a jövőbeli kétoldalú kapcsolatrendszer szabályait – így a szigetország és az EU kereskedelmi partnerségének a kereteit. A vírushelyzet miatt még mindig online zajló alkufolyamat hangulatát mindenesetre előre beárnyékolta, hogy Michel Barnier, az unió francia tárgyalásvezetője a hét végén a brit The Sunday Times hasábjain küldte ismét melegebb éghajlatra a briteket, amiért szerinte a valóságtól elrugaszkodott módon állnak a brexithez.

– A huszonhét országvezetőnek és az Európai Parlament tagjainak is kiválóan működik az emlékezetük – hangoztatta Barnier, azt firtatva, hogy az Egyesült Királyság szép lassan távolodik a kilépési megállapodásban foglalt feltételek teljesítésétől. Mint mondta, nem mindenáron lesz egyezmény a jövőbeli kapcsolatrendszerről, ez esetben a briteknek pedig számolniuk kell a koronavírus vártnál is súlyosabb gazdasági következményeivel.

Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, a szigetország január végi uniós kilépésével egy tizenegy hónapos átmeneti időszak vette kezdetét, amely során a felek próbálják tető alá hozni a már említett szabadkereskedelmi alkut. A tervek szerint június végéig születik döntés arról, hogy a tizenegy hónap alatt lehetséges-e megállapodni – amennyiben nem, a januári brexittel érvénybe lépett kilépési egyezség lehetőséget teremt az átmenet meghosszabbítására. Erről azonban a kilépéspárti – a közvélemény-kutatásokban továbbra is meggyőző támogatottságú – konzervatív kormány hallani sem akar. Boris Johnson miniszterelnök egy jogi kiskapu segítségével a hosszabbításra való rábólintást is megnehezítette a kormánya tagjainak. A betegségen maga is átesett kormányfő a hónap végén feltehetőleg személyesen találkozik Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy együtt adjanak lökést az akadozó tárgyalásoknak. A vitatott ügyek között olyan súlyos kérdések vannak, mint hogy a britek miként férhetnek hozzá az egységes belső piachoz, továbbá a halászati jogok és az Európai Unió Bíróságának joghatósága is szerepelnek.

Megkérdeztük Sir Ashley Foxot, a brit konzervatívok európai parlamenti delegációjának egykori vezetőjét is a brit–uniós csörtéről, aki szerint mindezek ellenére igenis lehetséges, hogy a tárgyalófelek megállapodjanak. – Mindig így alakulnak a dolgok, nem igaz? Három éve már, hogy ismerjük egymás tárgyalási álláspontját – hangoztatta lapunk kérésére. Hozzátette, hogy szerinte november környékén már körvonalazódhat a jövőbeli kapcsolatrendszer London és Brüsszel között.

A brit lapokban egyébként továbbra is visszatérő téma, hogy az EU túl arrogánsan közelíti meg a brexitet. A The Telegraph konzervatív napilap a minap hosszasan cikkezett arról, hogy az unió még a súlyos járványhelyzet közepette is inkább azzal van elfoglalva, hogy móresre tanítsa Londont.