„Odafigyelő” állam áll strázsát Ázsia közepén

Szilárd alapokon nyugvó örökséget vett át Kászim-Zsomárt Tokajev elődjétől, a Kazahsztánt minden szempontból kialakító Nurszultan Nazarbajevtől, de a folytatás nem tűnt egyszerűnek. A régióban mégis Kazahsztán tudott igazán olyan útra térni, amely a szigort ötvözi az állampolgárokra való odafigyeléssel.

A 67 éves államfő tavaly június 12-én vette át a tisztséget Fotó: Mukhtar Kholdorbekov Forrás: Reuters

Nagy meglepetést jelentett egy éve, hogy a Kazahsztánt 1991-es függetlensége óta teljes ellenőrzése alatt tartó Nurszultan Nazarbajev bejelentette, távozik posztjáról, s átadja az ország elnöki tisztségét a szenátus első emberének, miként arról az alkotmány rendelkezik. Így 2019 új történelmi szakasz kezdete volt Kazahsztánnak, tele új reményekkel és elvárásokkal. Éppen ma egy éve, 2019. jú­nius 12-én Kászim-Zsomárt Tokajev hivatalosan átvette az államfői posztot, habozás nélkül meghatározva a fő tevékenységi területeket, illetve az állami gépezet munkájának prioritásait. A tapasztalt menedzser azonnal egyértelmű állampolitikát épített fel, megerősítette a Kazahsztán első elnökének stratégiai programjai alapján folytatott külpolitika folytonosságát. Az új koncepció az „odafigyelő állam” lett, amelynek keretében az államigazgatás különböző fórumokon a legkülönbözőbb ügyekben kikéri a lakosság véleményét. A kazahsztániak interneten tudnak kérdéseket feltenni az állam irányítóinak, tanácsokat kérnek és adnak; egy új testület, az országos közbizalmi tanács is foglalkozik a lakosság és az államvezetés egymáshoz közelítésével. E hatékony reform célja az volt, hogy folytassa Nazarbajev kezdeti törekvéseinek egyikét: ha a polgárokkal kapcsolatos döntések stabil közigazgatást biztosítottak, a lakosok könnyen azonosulhattak a belső folyamatokkal.

Tokajev egyértelművé tette: nem kíván változtatni a főbb irányvonalakon, így megmarad a külpolitikában a multivektoriális, azaz a többirányú gondolkodás. Kazahsztán ennek jegyében továbbra is szívélyes viszonyt épít az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, Kínával és Oroszországgal. Az „odafigyelő állam” koncepciója értelmében a gazdaságilag is megerősödött ország képes erős szociális háló kiépítésére, valamint arra, hogy európai színvonalú életminőséget biztosítson a polgárainak, ami Közép-Ázsiában nagy bravúrnak számít. Erre jó példa az ország első számú mega­projektje, a „smart city”, azaz okosváros: Asztana Milánó után, 2017-ben volt a világkiállítás házigazdája, és ezzel a főváros besorolása közeledett a világ nagy fővárosaiéhoz. Nur-Szultan – ahogy 2019 márciusa óta hívják – ma kétmilliós nagyváros az eurázsiai sztyeppe közepén, amely kétpólusúvá alakítja az eredetileg hagyományosan Almatira mint központra épülő államot.

A 67 éves államfő tavaly június 12-én vette át a tisztséget
Fotó: Reuters

Az új elnöknek első évében a mélyreható reformok mellett kellett megküzdenie a koronavírus-járvánnyal is, s ugyanazt az utat követte, mint Közép-Európa. Az első vészjelek felbukkanásakor Kazahsztán megtiltotta a külföldi utazásokat, speciális intézkedéseket vezetett be, de nem állította le a gazdaságát. Így – ­Magyarországhoz hasonlóan – viszonylag enyhe károk elszenvedésével tudott újraindulni a járvány csillapodtával. Kazahsztán nemzetközi devizatartaléka ma meghaladja a harmincmilliárd dollárt, a köztársaság nemzeti alapjának eszközállománya pedig az ­58 milliárdot. Érdemes megemlíteni a diplomáciai szempontból is rendkívül fontos légihidat Budapest és Nur-Szultan között. A kazah főváros állandó megálló volt két hónapon át Peking és Budapest között, s joggal számíthat arra, nem marad eredménytelen e rendkívüli gesztus. A Wizz Air légitársaság eddig is működtetett járatokat Nur-Szultan és Budapest között, jó eséllyel ezek száma hamarosan bővül, és más városok is bekerülhetnek a célpontok közé.

Ugyancsak látványos a törekvés, hogy a kazah diplomáciában és államigazgatásban megjelenjenek a fiatalok. Erre külön programot indított az elnök, felfrissítendő az esetenként túlságosan is tapasztalt régi gárdát, amelynek tagjai úgy végezték dolgukat, hogy tudták, a végső szót úgyis az elnök mondja ki. Ez Tokajev idején is így van, megmarad az erős elnök koncepciója, az államfő azonban elődjénél sokkal jobban támaszkodik a különböző hatalmi szervekre, a civil szférára és az üzleti világból érkező tanácsokra. Május végén Tokajev aláírta az ország további társadalmi-politikai fejlődését szolgáló törvényeket, ami fontos lépés az „odafigyelő állam” koncepciójának megvalósítása és a civil társadalom szerepének fokozása felé. Az új törvények tovább erősítik a nők és a fiatalok jogait az ország politikai életében való részvételében, valamint jelentősen egyszerűsítik a békés gyülekezés jogi szabályozását. Ezek a szabályok harmincszázalékos kötelező kvótát biztosítanak a nőknek, illetve a 29 év alatti fiataloknak a választási pártlistákon.