Putyin: Európa nem képes szembenézni a múltjával

Az amerikai The National Interest magazinban megjelent cikkében Putyin arról vélekedik, hogy az egyes európai országok történelmi vádaskodása aggasztó irányba terelheti a nemzetközi együttműködést, miközben Európa nem képes szembenézni a saját történelmével.

Moszkva, 2019. december 19. Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete Moszkvában 2019. december 19-én. MTI/EPA/Makszim Sipenkov Fotó: Makszim Sipenkov Forrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Vlagyimir Putyin hosszú véleménycikkben kritizálja az európai II. világháborús emlékezetpolitikát az amerikai The National Interest magazin hasábjain. A II. világháború 75. évfordulójának igazi leckéi című írásában az orosz elnök arról vélekedik, hogy az egyes európai országok történelmi vádaskodása aggasztó irányba terelheti a nemzetközi együttműködést, miközben Európa nem képes szembenézni a saját történelmével.

„Manapság az európai politikusok és különösen a lengyel vezetők szőnyeg alá akarják söpörni a müncheni árulást” – írja Putyin. „Miért? Nem az egyetlen oka ennek, hogy ezek az országok egyszer megsértették az általuk vállalt kötelezettségeket és támogatták a müncheni árulást, néhányuk pedig magában a felosztásban is részt vett. A másik ok az, hogy zavarba ejtő dolog emlékezni arra: az 1938-as drámai napok során a Szovjetunió volt az egyetlen, amely kiállt Csehszlovákia mellett” – folytatja érvelését az orosz államfő.

Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Putyin szerint nem lehet a Szovjetunióra kenni a náci Németországgal való együttműködést: még Adolf Hitler sem számított páriának az akkori Európában – ellentétben azzal, ahogyan ma ezt beállítják. Az orosz elnök szerint 1939-ben aztán Lengyelországot is elárulták a nyugati országok, és nem álltak ki mellette. Ha a Szovjetunió nem vonul be 1939-ben a lengyel területekre – véli Putyin –, azt kockáztatta volna, hogy Hitler egész Lengyelországot megszerzi, beleértve a belaruszok és ukránok lakta területeket is. Hasonlóan vélekedik az orosz elnök a balti államok szovjet bekebelezéséről is: szerinte ez stratégiai és védelmi célokat szolgált, az érintett államok pedig megtarthatták a képviseletüket, nyelvüket és részleges autonómiájukat.

Putyin állítja: a Szovjetunió még 1989 decemberében elítélte az 1939-es Ribbentrop–Molotov-paktumot – az akkori kommüniké gyakorlatilag Sztálin személyes döntésére hárította a dokumentumot és annak titkos záradékát, kimondva: az egyezmény „nem tükrözte a szovjet emberek akaratát”. Hasonló történelmi szembenézésre ugyanakkor a nyugati oldalon nem került sor, és a hitleri Németországgal való együttműködés – és különösen a müncheni egyezmény – tabutéma ma Európában, így az orosz államfő.

Különösen elfogadhatatlannak tartja Putyin a tavaly szeptember 19-én az Európai Parlamentben elfogadott állásfoglalást, amely „az európai emlékezés fontosságáról Európa jövőjére nézve” tesz említést. Ebben Európa kollektíven, a náci Németországgal együtt teszi felelőssé a Szovjetuniót a II. világháború kirobbantásáért. Az orosz elnök szerint ez a történelem átírása, amivel az EU a nemzetközi intézményeket és a II. világháború utáni világrendet támadja. Vlagyimir Putyin a cikk végén az ENSZ Biztonsági Tanácsának jövő heti, évfordulós fórumára is kitér; a világszervezetet 75. esztendővel ezelőtt hozták létre. Az államfő szerint a találkozón kiemelt módon kell majd foglalkozni a béke megőrzésével, a globális és regionális biztonság megerősítésével, a stratégiai fegyverzet ellenőrzésével, a terrorizmus elleni fellépéssel, valamint a globális gazdaság helyzetével.