Szobrokon vezetik le a haragot

Winston Churchillt és George Washingtont is kitörölnék az emlékezetből.

Winston Churchill szobrát sem kímélték a BLM-tüntetők. Fotó: ANDY RAIN Forrás: EPA/ANDY RAIN

Ezúton követeljük, hogy Bristol városi tanácsa távolítsa el Edward Colston szobrát! Ő nem képviseli sokszínű és multikulturális városunkat – aktivisták ezzel a szöveggel indítottak aláírásgyűjtést az interneten jó három évvel ezelőtt. Ám a kampány meglehetős érdektelenségbe fulladt, a honlap tanúsága szerint a kezdeményezéssel még ötven támogatót sem sikerült szerezni, mígnem egy héttel ezelőtt, az amerikai tüntetések hatására ismét fel nem fedezték. Erre tegnapig több mint 11 ezren írták alá a petíciót, és a szám még tovább emelkedik. Igaz, fölöslegesen: időközben a feldühödött tömeg inkább maga döntötte le az 1895-ben állított bronzszobrot.

Hogy ki volt Edward Colston, aki ekkora indulatokat váltott ki? A tisztviselő 1636-ban Bristolban látta meg a napvilágot, s Londonban dolgozott a Királyi Afrika Társaság elnökségi tagjaként, amely rabszolga-kereskedelemmel is foglalkozott. Becslések szerint mintegy 100 ezer afrikait adtak el a tengerentúlra. Hogy szobrot állítottak neki, és a nevét iskola, több épület is viseli, annak köszönheti, hogy vagyonából rengeteget áldozott jótékony célra, kórházakat, iskolákat támogatott. A bristoli múzeum emlékeztetett, nincs arra semmilyen bizonyíték, hogy Colston maga is foglalkozott volna rabszolgákkal, nem lehet tudni, hogy vagyona pontosan miből származott. Azt ugyanakkor a történészek is elismerték, hogy szerepe lehet vita tárgya, és történetéhez ez is hozzátartozik.

Az angliai kampányt egyébként három évvel ezelőtt is amerikai események ihlették, akkor a virginiai Charlottesville-ben robbantak ki erőszakos tüntetések, mert el akarták távolítani a konföderáció tábornokának, Robert E. Lee-nek a szobrát. Az eset nyomán az Egyesült Államokban élénk közéleti és politikai vita bontakozott ki arról, hogy mi legyen a rabszolgatartást támogató konföderációs hősök emlékműveivel. Még az is felmerült, hogy ilyen alapon az ország első elnökének, George Washingtonnak a szerepét is újra kell értékelni, hiszen a politikus is tartott rabszolgákat, ráadásul nem egy olyan történet ismert, hogy meglehetősen kemény kézzel bánt velük. Az utóbbi hetekben George Floyd halála nyomán kirobbant tiltakozáshullám újra elérte Charlottesville-t is, a tábornok szobrát ismét megrongálták. A rendőrségnek figyelmeztetést kellett kiadnia, hogy a vandálok óvatosak legyenek, mert a műemlék nagyon nehéz, és bárkit összezúz, akire rádől. Virginia demokrata kormányzója sietett leszögezni, hogy amint lehetséges, eltávolítják a 12 tonnás szobrot, amire áldását adta a tábornok ma élő leszármazottja is.

A hétvégén – ráadásul éppen a normandiai partraszállás évfordulóján – Winston Churchill egykori brit miniszterelnök is a vandálok célkeresztjébe került. Londoni szobrának talpazatára felfújták, hogy „rasszista volt”, és egy „Black Lives Matter” feliratú táblát akasztottak rá, a mostani amerikai tüntetéssorozatot is szervező mozgalomra utalva. Hasonlóan meggyalázták Abraham Lincoln műemlékét is. Az nem derült ki, hogy az egykori amerikai elnökkel, akinek a nevéhez a rabszolgaság eltörlése fűződik, mi bajuk lehetett.

Most újra fellángoltak az indulatok Cecil Rhodes oxfordi szobra kapcsán is. A korábban Fokföld néven ismert brit gyarmat egykori miniszterelnöke a neves angliai egyetemen tanult, ösztöndíjat is alapított, amely már több mint nyolcezer diákot segített diplomához, ugyanakkor a gyarmatosítás lelkes híve volt, hazájában a fehérek felsőbbrendűségének jelképe. Négy évvel ezelőtt az iskola vezetése úgy döntött, nem enged a diákok nyomásának, hogy ezzel is bemutassák történelmük sokszínűségét, ám most újabb kampány indult szobrának eltávolításáért. Online aláírásgyűjtésbe kezdtek Belgiumban II. Leopold egykori király köztéri szobrainak eltávolításáért is, mert a vádak szerint az uralkodó több millió kongói haláláért felelős.