Új konfliktusforrás lett az évforduló

Új megvilágításba helyezte a Tienanmen téren harmincegy éve történt tragédiát az Egyesült Államokban dúló tüntetéshullám. Miközben Peking a durva rendőri fellépéssel igyekszik hitelteleníteni Washington múltidézését, Hongkongban a tömeg a tiltás ellenére is az utcára vonult, és volt, ahol oszlatni is kellett a demonstrálókat.

epa08464170 Chinese policemen wearing protective face masks stand guard as tourists walk in front of the Chairman Mao portrait on the south gate of the Forbidden City, near the Tiananmen Square, in Beijing, China, 04 June 2020. 04 June 2020 marks the 31st anniversary of the 1989 Tiananmen Square protests. Between 15 April and 04 June 1989, students, intellectuals, and activists engaged in a series of demonstrations against the Chinese Communist Party where the subsequent crackdown by authorities caused many civilians' deaths and injuries. Since then, no official death toll has been released by Chinese officials. However, rights groups estimate hundreds if not thousands were killed while many people were jailed in a subsequent purge. The Tiananmen Square protest remains one of the most widely censored topics in China. EPA/ROMAN PILIPEY Fotó: topics in China. EPA/ROMAN PILIPEY

Soha nem jöhetett volna jobbkor Peking számára a rendőri brutalitás áldozatává vált George Floyd esete, illetve az Egyesült Államokban azóta elindult páratlan erőszakhullám. Az amerikai társadalmat szélsőségesen megosztó esemény egyrészt feledteti, másrészt segít relativizálni az 1989. június 4-én, a pekingi Tienanmen téren – a Mennyei béke terén – történt eseményeket. A demokratikus fordulat mellett tüntető kínai diákságot a kormány végül erőszakkal verte le, és mivel az akció a nyilvánosság kizárásával zajlott le, a máig tisztázatlan tragédia a nagyhatalmi politizálás klasszikus küzdőterévé vált. Ezt jól tükrözi a tragédia áldozatairól zajló számháború: a legmerészebb nyugati becslések tízezres nagyságrendű veszteségről írnak, miközben a kínai álláspont szerint háromszáz ember halt meg a történtek során.

A koronavírus-járványt övező kommunikációs csatában győztes Washingtonnak különösen jól jött volna a Tienanmen téri megemlékezéskor esedékes, megszokottá vált éves morális iránymutatás. Ezt alátámasztja az amerikai külügyminisztérium közleménye is, ami idén különösen keményen fogalmaz. – Ma azon bátor kínai emberek előtt tisztelgünk, akiknek a demokráciát, emberi jogokat és a korrupciómentes társadalmat követelő, békés tüntetésüket erőszakkal verte le a Kínai Kommunista Párt, amikor 1989. június 4-én tankokat és fegyvereket vezényelt a Tienanmen térre – közölte a washingtoni diplomácia.

Fotó: EPA/ROMAN PILIPEY

A megemlékezés nyomatékosítására Mike Pompeo külügyminiszter a Tienanmen téri tragédia négy túlélőjével is találkozott. Az esemény egyik résztvevője, Vang Tan (Wang Dan) a sajtónak elmondta, Pompeo a beszélgetés során arról érdeklődött, hogy az Egyesült Államok miként járulhatna hozzá Kína demokratizálásához. Erre válaszul a meghívottak azt javasolták, az Egyesült Államok erélyesebben álljon ki az emberi jogi kérdések mellett a Pekinggel folytatott kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon. – Az amerikai hadsereg kint van az utcákon, a rendőrök tüzet nyitottak. Az Egyesült Államok ezzel bizonyítja, milyen fontos, hogy 1989-ben visszaállítottuk a rendet Kínában. Igaz, akkor a helyzet sokkal rosszabb volt, mint most Amerikában – reagált a vádakra az angol nyelvű kínai hírportál, a Global Times szerkesztője. Hu Hszicsin (Hu Xijin) a Twitter mikroblogon közölt posztjában hozzátette: a tüntetésekkel Washington idén sajátos módját választotta a visszaemlékezésnek.

A Tienanmen téren történtek felidézésnek központja azonban hagyományosan Hongkong. Az 1997-ben különleges státussal Kínához csatolt, ám politikai, jogi autonómiájáért folyamatosan küzdő városban idén is tüntetések kezdődtek. Bár a koronavírus-járványra hivatkozva a hatóságok megtiltották a megemlékezést, ezrek gyűltek össze a város több pontján is. A Victoria parkban egy csoport lebontotta a kordont, majd gyertyával a kezükben különböző szlogeneket skandáltak; volt, ahol a tömeget oszlatni is kellett. Hét katolikus templomban misét tartottak este, a Hongkongi Egyetem campusán pedig megtisztították a mészárlás áldozatainak emlékművét. A járványt legtöbben csak ürügynek tartják a megemlékezés betiltására, amit alátámaszt, hogy a kínai himnusz bevezetését előíró törvénytervezetet éppen június 4-én fogadta el a Peking-párti többségű hongkongi törvényhozás. A helyiek identitását sértő kezdeményezés régóta az utcai mozgalmak fő mozgatórugója, ezért a tanács mostani döntése várhatóan újabb lendületet ad a tüntetéseknek.