Ezrek gyűltek össze Isztambulban a Hagia Szophia nagymecsetnél az első pénteki imára

Több ezren gyűltek össze Isztambulban a Hagia Szophia nagymecsetnél az első pénteki imára azóta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök elrendelte, ismét mecsetként használják a keresztények és a muszlimok számára egyaránt jelentős emlékművet.

Isztambul, 2020. július 24. Imára váró muzulmán hívõk az immár mecsetnek nyílvánított isztambuli Hagia Sophia elõtt 2020. július 23-án. Az elsõ imán Recep Tayyip Erdogan török elnök is részt vesz. A hatodik században épített keresztény templomot Erdogan elnöki rendelettel nagymecsetté nyilvánította, és az ettõl naptól kezdve fogadja a hívõket. MTI/EPA/Tolga Bozoglu Fotó: Tolga Bozoglu Forrás: MTI/EPA

Több ezer hívő – köztük Recep Tayyip Erdogan török elnök – részvételével megtartották az első pénteki imát az isztambuli Hagia Sophia nagymecsetben, amely egy júliusi elnöki rendelet óta ismét a muszlimok imahelyéül szolgál.

A török nagyváros történelmi központjában álló épület belseje már reggeltől a Korán szövegeitől volt hangos, ezeket fehér ruhába öltözött vallási vezetők olvasták fel, a héten a mecsetben elhelyezett kék szőnyegeken ülve.

Az ima elején az államfő személyesen is felolvasott az iszlám vallásúak szent könyvéből, majd a keresztények és a muszlimok számára egyaránt jelentős emlékmű négy minaretjéből évtizedek óta először ismét felhangzott az imára hívás.

Erdogan mellett részt vett a szertartáson a török kormány több tagja, többek közt a veje és pénzügyminisztere, Berat Albayrak is.

Helyszíni beszámolók szerint az épület belsejében lévő ikonokat fehér függönnyel takarták le. Korábban a török vallásügyi hivatal (Diyanet) arról tájékoztatott, hogy az egykori bazilika belsejét díszítő ikonokat csak ima idejére takarják majd le.

A török nagyváros történelmi központjában álló épületnél lévő ellenőrző pontokhoz reggel több ezer rendőrt vezényeltek ki a biztonság megteremtése érdekében. Az így biztosított területre a hívők maszkban léphetnek be. Sokan az épületen kívül imádkoztak.

Egy nyilatkozó hívő azt mondta, hogy 86 éves vágyuk teljesedett be, az ország államfőjének és a bíróságnak köszönhető, hogy a pénteki imát a Hagia Sophiában tarthatták.

A török legfelsőbb bíróság két hete hozott döntést arról, hogy 1934-ben, a köztársaságalapító Kemál Atatürk államelnöksége alatt jogellenesen alakították múzeummá a Hagia Sophiát. A bírósági döntés után Erdogan elnöki dekrétummal nagymecsetté nyilvánította az ikonikus épületet. A döntés miatt megbotránkozását fejezte ki Görögország, az Egyesült Államok és számos keresztény egyházi vezető.

A török vezető azt is közölte, hogy a Hagia Sophia a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni.

A Krisztus utáni 6. században épült templomot mecsetként használták azután, hogy az oszmánok 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt – a mai Isztambult -, és megtették a birodalom fővárosának. Ma a világörökség részeként tartják nyilván.

Erdogan a hatalomban eltöltött 17 éve során kiállt az iszlám vallás betartása és a Hagia Sophia mecsetté nyilvánítása mellett. Azt mondta, lehetővé kell tenni, hogy a muszlimok ismét imádkozhassanak az épületben. Elemzők szerint azért is napirenden tartotta az ügyet, mert így növelhette népszerűségét a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) híveinek körében a tavalyi választások során.