A Hagia Szophia mecsetté alakítása világszerte keresztények millióit fordíthatja az iszlám ellen – figyelmeztetett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, mielőtt a török bíróság múlt héten döntött volna a kérdésben.
– A Hagia Szophia fenyegetése az egész keresztény civilizáció fenyegetése – kongatta meg a vészharangokat Kirill moszkvai pátriárka is. Mindhiába, az intő szavaik ellenére Recep Tayyip Erdoğan török elnök múlt pénteken elrendelte, hogy a VI. században épült egykori ortodox bazilikát muszlim imahelyként használják tovább.
A felháborodás felekezettől függetlenül nem maradt el. Ahogyan az várható volt, azonnal heves tiltakozásukat fejezték ki az ortodox keresztény egyházak. Nyílt levélben döbbenetét és fájdalmát fejezte ki a 350 különféle tagegyházat tömörítő Egyházak Világtanácsa nevű ökumenikus szervezet is, figyelmeztetve, hogy a Hagia Szophia ismét a szembenállás és ellenségeskedés helyévé válhat. Hétvégén megszólalt az ügyben Ferenc pápa is, mondván, „mély szomorúsággal” gondol a bazilikára. A katolikus egyházfő egyébként még 2014-ben, törökországi látogatása során maga is időt szakított rá, hogy felkeresse a múzeumként működő épületet.
Érdekesség, hogy Recep Tayyip Erdoğan bejelentésének eredeti török, valamint angol és arab fordítása néhány részletében eltért. Az arab verzióban az is benne volt, hogy a Hagia Szophia a jeruzsálemi Al-Aksza-mecset felszabadításának egy lépése is. Ennek a kiszólásnak nem volt jó visszhangja Izraelben, de a muszlim világ egy részében sem. Hagyományosan a muszlim közösséget, az ummát Mekka és Medina őrzője, Szaúd-Arábia vezeti, azonban ezért a szerepért már a török elnök is többször bejelentkezett.
De nem örültek a döntésnek világi körökben sem. Görögország és Ciprus – amelyeknek egyébként is számos vitás kérdésük van Törökországgal – a tiltakozás élére állt, Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter világossá tette, hogy minden nemzetközi fórumon harcolni fog. Helytelenítette a lépést Franciaország, Németország és az Egyesült Államok is. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) sérelmezte, hogy a török fél nem egyeztetett velük a döntés előtt, és közölték, újra fogják vizsgálni az épület világörökségi státusát.