Kétharmados többség az alkotmánymódosítás mellett Oroszországban

Ez egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson.

Moszkva, 2020. június 30. Leadja voksát az alkotmánymódosításról tartott oroszországi népszavazáson egy férfi Moszkvában 2020. június 30-án. A módosítás elfogadásának esetén eltörölnék a hivatalban lévõ Vlagyimir Putyin elnök újraválaszthatóságának korlátozását, így 2024-ben és 2030-ban is indulhatna az elnökválasztáson. A népszavazást eredetileg április 22-én, Lenin 150. születésnapján tartották volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, majd a július 1-re kiírt voksolás a torlódás és a fertõzésveszély csökkentése érdekében már június 25-én elkezdõdhetett. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov Fotó: Jurij Kocsetkov

A választásra jogosultak közel 65 százaléka voksolt az orosz alkotmány módosításáról, a többség támogatta a változtatásokat, amelyek egyebek között lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin elnök 2036-ig elnök maradhasson – közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, az országos urnazárást követően.

A leadott szavazatok 25 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 73,24 százalékon állt.

A módosított alkotmány – amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be és módosít a hatalmi ágak viszonyán – a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását és újabb két elnöki ciklust engedélyez számára.

Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben eddig húsz évig állt Oroszország élén.

A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint nem érintik az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.

A 206 módosításról szóló szavazást a járványhelyzetre hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.

Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem történt.