Kiszorul a nikáb és a burka a németországi iskolákból

Újabb német szövetségi tartományban tiltották be a konzervatív muszlim viseletet.

Mártonffy Attila
2020. 07. 23. 12:48
Csak az állami alkalmazottakra vonatkozik a burkatilalom Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezentúl Baden-Württemberg német tartomány általános és középiskoláiban tilos a diákoknak a teljes testet eltakaró ruházat; a szemet is fátyol mögé rejtő burka, illetve a csak a szemet szabadon hagyó kendő, a nikáb viselése – döntött a napokban a tartományi kormány. Winfried Kretschmann miniszterelnök szerint az említett ruhadarabok nem férnek össze a szabad társadalommal. A tanárokra vonatkozó hasonló rendelkezés már régebb óta érvényben van – hívja fel a figyelmet a Deutsche Welle.

Németországban már évek óta éles vitákat vált ki a konzervatív muszlim nők viseletének tiltása nyilvános helyeken. Bár azt a zöld színekben politizáló Kretschmann is elismerte, hogy Németország-szerte, a mintegy 4,5 millió muszlimhoz képest, elenyésző – egyes vélekedések szerint mindössze két számjegyű – a burkát és nikábot viselő nők száma, az iskolákban pedig még kevesebb. A tartományi kormányfő ennek ellenére szükségesnek tartotta, hogy e ritka esetekre is legyen törvényi szabályozás. Az arc teljes eltakarásának tiltása az egyetemeken ugyanakkor bonyolultabb kérdés, hiszen ott már felnőttekről van szó – ezért is csak az általános és középiskolákra érvényes a tartományi kormány döntése.

A teljes takarás tiltásának szószólói szerint szükséges a fiatal lányok védelme, mivel a viselet kényszerítése sérti személyi jogaikat, a burka és nikáb hordása az „elnyomás szimbóluma”. A zöldek az iskolákat illető kérdésben egyébként egy platformon vannak a konzervatívokkal; a kormányzó Kereszténydemokrata Unió prominens politikusai is az arceltakarás országos tilalmát szorgalmazzák. A helyzet furcsasága az is, hogy a kérdésben azonos oldalra sodródott a feministák egy része is a jobboldali pártokkal. Más zöld politikusok viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a tiltás marginalizálja a muzulmán közösségeket Németországban, és rontja a német társdalomba való integrációjuk esélyeit. Filiz Polat, a zöldek szövetségi parlamenti csoportjának migrációs politikában illetékes szóvivője szerint a vallási jelképek viselésének vagy nem viselésének a szabadsága egy demokratikus társadalom velejárója.

Ennek jegyében idén februárban Hamburgban egy bíróság egy tizenhat éves diáklány – illetve a tiltást elrendelő iskolai verdikt ellen berzenkedő édesanyja – javára döntött, megengedve a lánynak a nikáb viselését az iskolában, a tanórák alatt is. Ugyanakkor figyelmeztetett: lehetséges lesz a tilalom is, amennyiben a helyi törvényhozás megváltoztatja az oktatási törvényt – s ezen a helyi politikusok már dolgoznak is. Németországban ugyanis az iskolai ügyekkel kapcsolatos törvénykezés tartományi szinten történik.

Alsó-Szászország oktatási törvénye például 2017 óta kiköti, hogy a női és a férfi diákok nem akadályozhatják jelentősen a diáktársaikkal folytatott kommunikációt viselkedéssel vagy öltözködéssel. Ez jogi nyelven a teljes arceltakarás tiltását jelenti. Bajorországban sem szabad eltakarni az arcot, kivéve, ha az iskolai szabályzat erre kifejezetten felszólít. Szövetségi szinten is létezik szabályozás. Például szolgálatban lévő női tisztviselők és katonák nem takarhatják el az arcukat, és az autóvezetés is tilos burkában vagy nikábban. Hatósági igazoltatás esetén pedig e ruhadarabok eltávolítása kötelező. Egy 2019-es YouGov- felmérés szerint a németországi válaszadók 54 százaléka támogatja a burka és a nikáb viselésének betiltását.

Németországban, ellentétben a szomszédaival, mindazonáltal nincs egységes szabályozás. A környező országokban jellemzően az arc bármivel való teljes (indokolatlan) takarásáról szólnak a rendelkezések, ide tartozik a maszk és a bukósisak is. A legtöbben azonban a burkára és a nikábra értik a tilalmat. Franciaország 2011-ben, Európában elsőként tiltotta be az arc teljes eltakarását törvénnyel, de az iskolákban már 2004 óta nem kívánatos még a fejkendők mint vallásos viselet hordása sem. Hollandiában tizennégy éves vita után 2016-ban szavazta meg a parlament a tiltást, az arceltakarásért minimum 150 euró büntetés jár. Dániában 2018 augusztusa, Ausztriában 2017 óta illegális a burka, viselőjét 135, illetve 150 eurós bírsággal sújthatják.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.