Megerősödik a magyar védelmi ipar

– Magyarország az egyik első számú védelmi partnerünkké kezd fejlődni a térségen belül – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Thomas Silberhorn német védelmi miniszterhelyettes (képünkön), a bajor Keresztényszociális Unió politikusa, aki személyesen vett részt négy új német Leopard 2A4 típusú harckocsi átadásán Tatán. Látogatása alkalmával Thomas Silberhorn Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal is tárgyalásokat folytatott.

A miniszterhelyettes üdvözölte hazánk haderőfejlesztési programját Fotó: Kurucz Árpád

– Németország vette át az EU-elnöki tisztségét a következő hat hónapra. Milyen biztonság- és védelempolitikai kihívások elé néz ­Európa, különösen Kelet- és Délkelet-Európa, s Magyarország hogyan tudna ezek elhárításában támogatást nyújtani Németországnak?

– Míg a NATO és az Európai Unió biztonság- és védelempolitikai erőfeszítései számtalan fenyegetés és kihívás elhárítására irányultak, a koronavírus felfedett néhány vakfoltot. A világjárvány rávilágított arra, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az ellenálló képességünk megerősítésére. Kevés szervezetről mondható el, hogy jobban felkészült ilyen, a világjárványhoz hasonló sokrétű válság kezelésére, mint a hatalmas eszköztárral rendelkező Európai Unió. EU-elnökségünk alatt az Európai Unió és tagállamai ellenálló képességének javítására törekszünk. Szeretnénk, hogy a tagállamok között egyetértés jöjjön létre arról, melyek az EU stratégiai céljai és érdekei. A legfontosabb kérdés az: mi, európaiak, milyen képességekre akarunk szert tenni a biztonság és védelem területén. Az első lépés egy 2020 végére kidolgozandó elemzés lesz arról, hogy milyen fenyegetésekkel nézünk szembe. Az EU megerősítésének azonban párosulnia kell egy hatékony együttműködés kialakításával a NATO-val. Mindkét szervezet kulcsfontosságú része az európai biztonsági struktúráknak. Továbbra is a NATO a kollektív védelem sarokköve az olyan EU-tagállamoknak, mint Németország és Magyarország, amelyek tagjai a szövetségnek. Ezért lesz az elnökségünk egyik prioritása az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítése, amely mindkét szervezet előnyére válik majd.

– Magyarország Horvátországgal közösen állítja fel a NATO új többnemzeti hadosztály-parancsnokságát, amely képes lesz jól kiképzett és gyorsan bevethető erőket mozgósítani a térségben. Németország támogatást ígért a parancsnokság megalakításához. Miben nyilvánul meg ez a támogatás, s lesz-e német személyzete is a központnak?

– Míg a NATO minden létező téren megküzd a kihívásokkal és a fenyegetésekkel, Oroszország magatartása miatt – különösen a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása óta – visszakerült a hangsúly a kollektív védelemre, elsősorban a NATO keleti szárnyát illetően. Mivel a biztonságunkat csak a partnereinkkel és szövetségeseinkkel kialakított szoros együttműködés tudja garantálni, támogatjuk a többnemzeti központ felállítását a NATO keleti szárnyán, hogy ezáltal is erősítsük az európai területek védelmét. A többnemzeti hadosztály-parancsnoksággal kapcsolatban pedig tanácsadással és tapasztalatainkkal segítjük magyar partnereink munkáját. Szoros védelmi együttműködésünk jeleként személyzetcserére is sor került. A 10. német páncélozott hadosztályt választották ki arra a feladatra, hogy taktikai szintű tanácsadással támogassa a többnemzeti parancsnokságot. A részleteket a hadsere­geink közötti magas szintű, őszi egyeztetésen fogják kidolgozni.

– Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentette, hogy 9500 amerikai katonát vonna ki Németországból. Ez a döntés milyen hatással lesz Németország és Európa biztonságára nézve?

– Sajnálatosnak tartanánk, ha csapatokat vonnának ki Németországból. Nagyra értékeljük az amerikai katonák jelenlétét országunkban, s meg vagyunk arról győződve, hogy az amerikai fegyveres erők kitűnő körülmények között tarthatják fent műveleti készenlétüket. Végső soron azonban a csapatmozgás az amerikaiak szuverén döntése, amit elfogadunk.

A miniszterhelyettes üdvözölte hazánk haderőfejlesztési programját
Fotó: Kurucz Árpád

– Donald Trump arra szólította fel az európai NATO-tagállamokat, hogy költsenek többet a hadseregeikre. Valóban fejlesztésre szorulnak Európa védelmi képességei?

– Németország elkötelezett az iránt, hogy GDP-jének két százalékát fordítsa saját védelmére. Ha a 2020-as költségvetésünket vesszük figyelembe, 2014 óta 45 százalékkal növeltük védelmi kiadásainkat. Ez számszerűleg 15,5 milliárd euróval több. Számunkra ez valódi fordulatot jelent. Védelmi miniszterünk elkötelezett híve annak, hogy újabb emelésekkel elérjük a két százalékra vonatkozó irányelvet, ezáltal a szükséges képességfejlesztéseket és műveleti készenlétet. Ugyanakkor alapvető fontosságú Németországnak, hogy a hangsúlyt ne csupán a két százalékra helyezzük, hanem az elköltött pénzösszegre, a képességeinkre és az elkötelezettségünkre egyaránt. Németország megbízható szövetséges, s naponta bizonyítja elkötelezettségét a NATO iránt, hiszen hozzájárul a NATO nagyon magas készenlétű összhaderőnemi erejéhez, a NATO reagálóerejéhez, a megnövelt előretolt jelenlétéhez Litvániában, a balti légtérrendészeti missziójához, az Eltökélt Támogatás küldetéséhez Afganisztánban, illetve azáltal, hogy felállítja az új összhaderőnemi mögöttes támogató- és felkészítőparancsnokságot. Másrészt a biztonság és védelem területén teljesen megváltozott az EU tájképe az elmúlt években. Minden EU-tagállam tisztában van azzal, hogy olyan EU-ra van szükségünk, amely képes cselekedni, ha közvetlenül európai érdekeltségek sérelméről van szó, s biztonságunk veszélyben forog. Ha lehetséges, partnereinkkel közösen lépünk fel, de ha szükséges, képesnek kell lennünk önállóan cselekedni. Éppen ez az elv vezérel bennünket uniós elnökségünk során. Olyan EU felépítésében akarunk segédkezni, amely transzatlanti barátainkkal partnerségben hajlandó felelősséget vállalni a világ békéjéért és biztonságáért, s elkötelezett, hatékony és megbízható erőként lép fel.

– A Pesco – az állandó strukturált együttműködés – az Európai Unió programjaként azt szolgálja, hogy hatékonyabban hangolja össze az országok együttműködését a védelem és a fegyveres erők területén. Németország és Magyarország szorosan együttműködik néhány ilyen programban: magyar vezetés alatt valósulnak meg közös szimulá­ciós kiképzési létesítmények, s német irányítással zajlik a kibervédelem összehangolása. A különböző projektekben eddig önkéntes alapon lehetett részt venni. Hogyan lehetne javítani a Pescón, hogy minél több együttműködés jöjjön létre, s minél több közös képességet fejlesszünk?

– Németország és Magyarország szorosan együttműködik, de nem csupán az említett két projektben. Magyarország például megfigyelőként vesz részt a Pesco Európai orvosi parancsnokság nevű projektjében, amelynek feladatait Németország hangolja össze. Ez a fontos projekt, amely szorosan kötődik a NATO Többnemzeti Orvosi Koordinációs Központjához, azt a célt szolgálja, hogy fokozza az európai orvosi kapacitások összehangolását és támogatását. A Pesco az európai védelmi együttműködés legfontosabb keretrendszere. A 27 EU-tagállamból már 25 jelezte részvételi szándékát húsz további projekt kivitelezésé­ben, ilyen például a stratégiai képességek tervezése. Eddig 47 ilyen Pesco-projekt indult útjára.

– Németország és Magyarország védelmi és gazdasági kapcsolatai rendkívül szorosak, de hogyan értékelné a politikai kapcsolatokat? Példaként szolgálhat-e a szoros védelmi partnerség a más területeken való együttműködés fokozásához?

– Igen, egyértelműen. Magyarországot és Németországot történelmi kötelékek fűzik össze. Harminc évvel Németország újraegyesülése után is jól emlékezünk Németországban Magyarország akkor játszott fontos szerepére. A két nemzet ma számos területen szoros kapcsolatot ápol, kezdve a kitűnő védelmi együttműködésünktől a belső európai piacon belüli gazdasági összefonódásig. Országaink álláspontja természetesen nem mindig fedi egymást bizonyos politikai területeken, ettől függetlenül Magyarország az egyik első számú védelmi partnerünkké kezd fejlődni a térségen belül. A magyaroknak évszázadokon keresztül harcot kellett vívniuk a szabadságukért. Ez az, ami számít, és amit minden európainak fontolóra kellene vennie.

– Németország és Magyarország szárazföldi és légiereje is szorosan együttműködik. A két ország lesz az első két résztvevője a többnemzeti légiszállítási egységben, amelyet szeptemberben állítanak fel, s amely később a bajorországi Lechfeldben fog állomásozni. Ezek az együttműködési formák egy magasabb szintű kölcsönös bizalomnak a jelei. El tudja képzelni, hogy ezek a kapcsolatok még szorosabbá és intenzívebbé válnak a jövőben?

– Természetesen, hiszen minden projektnek ez a célja. A közös kiképzések és gyakorlatok, s a közös felszerelések használata révén hatékonyabban tudjuk végrehajtani feladatainkat. A német légierő örömmel veszi a magyar légierő közreműködését. Meg vagyunk győződve róla, hogy a többnemzeti légiszállítási egység A400M repülőgépei­vel serkenti nemzeteink együttműködését. Például légi támogatást képes nyújtani a többnemzeti hadosztály-parancsnokságnak, de az üzemanyag légi utántöltésére is lehetőséget ad a magyar légierő gépei számára.

– Mi a véleménye Magyarország Zrínyi 2026 nevű haderőfejlesztési programjáról?

– A közelmúlt történelme tulajdonképpen arra világított rá, hogy nem jött el a „történelem vége”. Miután Európa-szerte csökkentettük a védelmi költségvetéseinket, rá kellett jönnünk arra, hogy új fenyegetések és kihívások jelentek meg, miközben a régiek is felbukkantak. Ennek eredményeként a hadseregeinknek küldetéseket kell végrehajtaniuk a világ minden táján, hogy fenntartsuk a békét, miközben Európa kollektív védelmére is fel kell készülniük. Ez a helyzet jól felszerelt és tettre kész fegyveres erőket kíván meg. Vagyis szükség van kellő beruházásokra. A Zrínyi 2026-os programjával Magyarország bebizonyította, hogy hajlandó és képes ezeknek a kívánalmaknak eleget tenni. Saját informá­cióim szerint a Zrínyi 2026-ot 2030-ig terjesztik ki, de már arra vonatkozó tervek is vannak, hogy a programot 2030-on túl is folytassák. Üdvözlöm ezt a nagyratörő, de jól megtervezett és fenntarthatóságra törekvő modernizációs programot. Személyesen mindent meg fogok tenni azért, hogy Németország és a Bundeswehr Magyarország mellett álljon. Nincs értelme egyedül végigjárni ezt az utat.