Srebrenicára emlékezik a világ

Kilenc, újonnan azonosított áldozatot el is temetnek. Máig kerülnek elő ugyanis újabb és újabb emberi maradványok.

Bahrudin Salković az apját veszítette el a népirtásban. Még ma is azonosítanak és temetnek el áldozatokat Fotó: Reuters

Ma, a srebrenicai mészárlás 25. évfordulóján tartanak megemlékezést a boszniai kisvárostól északra fekvő Potočari faluban kialakított emlékhelyen.

Kilenc, újonnan azonosított áldozatot el is temetnek. Máig kerülnek elő ugyanis újabb és újabb emberi maradványok, de nem minden érintett család adta beleegyezését a temetéshez. A koronavírus-járvány miatt a megemlékezés is visszafogottabb lesz. A korábban megszokott ezer helyett mintegy száz túlélő indult útnak szerdán a Srebrenicára tartó békemenetben, hogy szombaton érkezzen a kelet-boszniai városba.

Bosznia-Hercegovina az egykori Jugoszlávia éveken át zajló felbomlásának részeként, 1992. március 1-jén kiáltotta ki a függetlenségét. Az ott élő szerb, horvát és bosnyák közösség közötti konfliktusok fegyveres összetűzésekké fajultak, amelyekben nemcsak a (fél)katonai alakulatok tagjai, hanem civilek is nagy számban áldozatul estek. A harcokban és a kölcsönös megtorlásokban mintegy százezer ember vesztette életét, mintegy kétmillióan pedig otthonaik elhagyására kényszerültek. Az áldozatok felkutatása és azonosítása máig sem fejeződött be. A harci tevékenység során mindegyik fél követett el a másik ellen elítélendőnek, megbocsáthatatlannak számító tetteket, megfélemlítések, üldöztetések, kivégzések és más erőszakcselekmények nagy számban fordultak elő. A háborús szenvedések jelképévé Srebrenica vált: a településen és környékén mintegy nyolcezer muszlimot öltek meg a boszniai szerbek.

Bahrudin Salković az apját veszítette el a népirtásban. Még ma is azonosítanak és temetnek el áldozatokat
Fotó: Reuters

Az események felidézése mind a mai napig indulatokat vált ki a szerbekből és a muszlimokból egyaránt. A szerbek szerint viszont kiprovokált eseményekről van szó, túlzásokat emlegetnek.

Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ-katonák védelme alá került. A boszniai szerb csapatok azonban 1995. július 11-én ennek ellenére elfoglalták a várost, a nőket és a gyerekeket elszállították, mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút pedig elhurcoltak és a következő napokban ki is végeztek. A holland ENSZ-békefenntartók mindezt tétlenül tűrték. Később állítólag bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan is, hogy több titkosszolgálat szintén tudott a készülő eseményekről, de semmit nem tettek a megakadályozására. Ez ugyanakkor a bűnösöknek nem jelenthet felmentést: a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásról van szó. A hágai Nemzetközi Törvényszék a történteket népirtásnak minősítette. Ratko Mladics boszniai szerb tábornokot életfogytiglani, Radovan Karadzsics korabeli boszniai szerb elnököt pedig negyven év börtönre ítélték. Bosznia-Hercegovinában július ­11-ét gyásznappá nyilvánították.

A szerbek többsége viszont ma is úgy tartja: a Srebrenicában történtek a boszniai muszlimok részéről a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségek megbosszulása volt. Úgy vélik, azért sem lehet népirtásról beszélni, mert a nőket és a gyerekeket elengedték. Az évek során ugyanakkor a történtek hivatalos szerb értékelése változáson ment keresztül. 2004-ben Dragan Csavics boszniai szerb elnök a szerb történelem fekete fejezetének nevezte Srebrenicát. A szerb elnökök közül a tizedik, illetve a tizenötödik évfordulón Borisz Tadics a megbékélés szándékával vett részt a megemlékezéseken, Tomiszlav Nikolics 2013-ban szintén megkövette az áldozatokat. 2015-ben Alekszandar Vucsics jelenlegi elnök is elment a boszniai megemlékezésre, azonban szélsőséges muszlimok Allah akbar!, illetve Öld meg a csetniket! felkiáltással támadtak rá, megdobálták, és az államfőt a biztonságiak­nak kellett kimenekíteniük.

Nyitott seb Európa szívé­ben

– A délszláv háborúban nyolcezer bosnyák férfi és fiú lemészárlásával járó népirtás továbbra is nyitott seb Európa szívében – jelentette ki tegnap Várhelyi Olivér egy brüsszeli megemlékezésen. Az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa szerint ­Európa nem felejtette el, hogy szégyenletes kudarcot vallott, és felelősséggel tartozik, amiért nem volt képes megállítani a tömeggyilkosságot. – Közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy ilyen újra megtörténhessen – mondta Várhelyi. (MTI)