A szerbek többsége viszont ma is úgy tartja: a Srebrenicában történtek a boszniai muszlimok részéről a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenségek megbosszulása volt. Úgy vélik, azért sem lehet népirtásról beszélni, mert a nőket és a gyerekeket elengedték. Az évek során ugyanakkor a történtek hivatalos szerb értékelése változáson ment keresztül. 2004-ben Dragan Csavics boszniai szerb elnök a szerb történelem fekete fejezetének nevezte Srebrenicát. A szerb elnökök közül a tizedik, illetve a tizenötödik évfordulón Borisz Tadics a megbékélés szándékával vett részt a megemlékezéseken, Tomiszlav Nikolics 2013-ban szintén megkövette az áldozatokat. 2015-ben Alekszandar Vucsics jelenlegi elnök is elment a boszniai megemlékezésre, azonban szélsőséges muszlimok Allah akbar!, illetve Öld meg a csetniket! felkiáltással támadtak rá, megdobálták, és az államfőt a biztonságiaknak kellett kimenekíteniük.
Nyitott seb Európa szívében
– A délszláv háborúban nyolcezer bosnyák férfi és fiú lemészárlásával járó népirtás továbbra is nyitott seb Európa szívében – jelentette ki tegnap Várhelyi Olivér egy brüsszeli megemlékezésen. Az EU szomszédságpolitikai és bővítési biztosa szerint Európa nem felejtette el, hogy szégyenletes kudarcot vallott, és felelősséggel tartozik, amiért nem volt képes megállítani a tömeggyilkosságot. – Közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy ilyen újra megtörténhessen – mondta Várhelyi. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!