Roncsolt sebek, légnyomásos sérülések

Koponya- és gerincsérültek betegágyánál is konzultáltak libanoni kollégáikkal annak a különleges debreceni mentőcsoportnak a tagjai, akik a magyar diplomácia felkérésére napok óta segítik a bejrúti robbanás sérültjeinek ellátását. Késmárky András, a csoport orvos igazgatója lapunknak telefonon azt mondta a helyszínről: fő feladatuk annak felmérése, milyen segítségre szorul külföldről a libanoni egészségügyi ellátás a kialakult helyzetben.

– Ha kell, a betegágynál segítünk a libanoni kollégáknak a sérültek terápiájában, máskor a koronavírus-helyzetről tájékozódunk, de fő feladatunk az egészségügyi igények felmérése a nemzetközi segítségnyújtáshoz. Ennek érdekében több polgári, illetve katonai kórház vezetőivel is tanácskoztunk – mondta lapunknak Bejrútból telefonon Késmárky András, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportjának (DEKOM) orvos igazgatója. – Orvosból nincsen itt hiány, és a múlt keddi robbanás után megsebesültek legtöbbje egynapos sebészeti ellátást követően elhagyhatta a kórházat. Pénzre viszont nagyon is szükség van; mi azt mérjük fel, hol kél el leginkább a segítség – tette hozzá a három orvosból, valamint egy mérnökből álló küldöttség vezetője. Az egyik legemlékezetesebb beteg egy kómába esett nyolcéves kislány volt, de volt olyan pá­ciens, akinek kettészakadt a gerince. A robbanás nyomán repeszek jellemzően roncsolt sebeket, koponyatöréseket, gerincsérüléseket okoznak, a légnyomás révén pedig dobhártyák szakadnak be. A keddi detonáció nyomán százak torlódtak fel a helyi kórházakban, hogy ellássák őket. A DEKOM ütésálló katonai ládákban több száz kiló orvosi felszerelést és eszközöket – köztük antibio­tikumokat, fájdalomcsillapítókat, kötszert, gipszet, fertőtlenítőszert és maszkokat – vitt magával. Ezek egy részét felhasználják a munkájuk során, a többit adományként kapják a bejrúti kórházak.

A már napok óta a helyszínen tartózkodó és a héten kint dolgozó csoport a Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére indult útnak: jól ismertek arról, hogy nagy gyakorlatot szereztek már a hasonló feladatokban. 2005-ben volt az első nagy mentőakciójuk: ekkor a szökőárt követően segítettek az indonéziai Szumátrán, öt évvel később a haiti, 2015-ben pedig a nepáli földrengés után voltak jelen a helyszínen, hogy segítsék a mentést. – Itt a Debreceni Egyetemet és Magyarországot is képviseljük – mondja Késmárky András, aki otthon családi vállalkozásban háziorvosként, illetve a Hajdú-Bihar megyei sürgősségi ellátásban dolgozik. A bejrúti repülőtéren szombaton Hamad Hasszán egészségügyi miniszter fogadta és segítette át őket a határon, hogy mielőbb munkába állhassanak. Felvették a kapcsolatot más mentőcsoportokkal, így francia kollégákkal is, ma pedig egy magyar régészcsoportot is fel akarnak keresni.

Libanoni munkáját a DEKOM felvételekkel is dokumentálja a közösségi oldalán. Videóikon romos, megrongált épületek, kiégett autók láthatók.

– Az egyik legnagyobb probléma, hogy a lakóházak jelentős kárt szenvedtek, Bejrútban háromszázezer ember veszítette el az otthonát – mondja telefonon Késmárky András. Az ENSZ összesítése szerint tizenkét olyan kórházat is súlyos kár ért, ahol újszülötteket vagy várandós anyákat kezeltek. Kétmillióan vannak a szíriai polgárháború menekültjei, a robbanásban meghalt 158 fő csaknem egyharmada szíriai. Vasárnapi videós donorkonferenciáján a nemzetközi közösség negyedmilliárd euró gyorssegélyt ajánlott fel Libanon javára; a támogatás felhasználását ­várhatóan az ENSZ koordinálja majd.

A DEKOM-nak tüntetés is az útjába akadt hétfőn, a telefoninterjúnk után készült felvételeiken már lövések is hallatszanak. – Meglátjuk, menekülnünk kell-e vagy sem – mondja Késmárky doktor. Vasárnap a demonstráció miatt hamarabb kellett befejezniük a munkájukat. A kórházi ellátást az is nehezíti, hogy az elővárosaival együtt egymilliós Bejrútban csak napi pár órán keresztül van áramszolgáltatás, a kórházi berendezéseket is jobbára aggregátorról működtetik.