Pártfüggő a bukaresti korrupció elleni harc?

A korábban rendkívül aktív román korrupcióellenes ügyészség most szinte láthatatlan.

Bukarest, 2020. március 10. Ludovic Orban ügyvezető román miniszterelnök a román operatív törzs bukaresti ülésén elnököl 2020. március 9-én. Később bejelentette, hogy március 11-től március 22-ig felfüggesztik a tanítást valamennyi romániai óvodában és iskolában, hogy megelőzzék a tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedését. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: Robert Ghement

Hónapok óta harminchárom aktában vizsgálódik a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a koronavírus-járvány idején lebonyolított közbeszerzések miatt, amelyek esetében felmerül a korrupció gyanúja, miután bizonyos kórházak és más állami intézmények drágán szereztek be a járvány megfékezéséhez szükséges orvosi eszközöket, védőfelszereléseket. Korábban Raed Arafat belügyminiszteri államtitkár arra szólította fel az ügyészeket, hogy amennyiben a járvány idején egyes bürokratikus szabályokat nem tartottak be a kórházak a közbeszerzések során, emiatt ne vonjanak felelősségre senkit, hiszen gyorsan kellett eljárni.

A szociáldemokrata (PSD) ellenzék nemrég bűnrészességgel vádolta meg a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányát vezető Ludovic Orban miniszterelnököt az egészségügyi felszereléseket és gyógyszereket forgalmazó román állami vállalat, az Unifarm körül kirobbant korrupciós botrány ügyében. Marcel Ciolacu PSD-elnök szerint a kabinet a liberálisok meggazdagodására használta ki a koronavírus-válságot, versenytárgyalás nélkül juttatva előnyös állami megrendelésekhez a rendkívüli állapot idején a PNL holdudvarához tartozó cégeket.

A korábbi – Brüsszellel némileg kritikus, a közép-európai összefogás irányába nyitottabb – szociáldemokrata kormányzás idején a hatalmon lévő politikusok ellen rendre eljárásokat indító DNA most szinte láthatatlan.

Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője szerint a korrupcióellenes ügyészség az utóbbi hónapokban inkább a politikailag kevésbé érzékeny területek felé fordult, érzékelhetően kisebb figyelmet szentelve még a legnyilvánvalóbb és gyanakvásra okot adó ügyleteknek is. Kérdésünkre, hogy miért nincsenek mostanában politikusok elleni eljárások korrupciós ügyekben, a nagybányai származású elemző azt mondta, most azok vannak hatalmon Bukarestben, akik az eddigi bel- és külföldi „megrendelők” számára fontosak, vagy legalábbis elfogadhatók. – Ez lehet a magyarázata annak, hogy miniszter lehetett Ion Ştefanból, aki a villájával kapcsolatos, a valóságnak nem megfelelő adóbevallással éveken keresztül megrövidítette a Focşani-i önkormányzatot. Vagy annak, hogy Costel Alexe környezetvédelmi miniszter és családja gyanús ingatlanügyletei ellenére nem indult semmilyen eljárás – hangsúlyozta Pászkán Zsolt.

Egy júniusi felmérés szerint a romániai megkérdezettek 83 százaléka véli úgy, hogy országukban széles körben elterjedt problémát jelent a korrupció.