A londoni központi büntetőbíróságon, a híres Old Bailey-ben folytatódott hétfőn Julian Assange kiadatási eljárása, amit idén tavasszal a koronavírus-válság szakított félbe. A brit sajtó szerint most is leginkább a járványhelyzet függvénye, hogy három hét múlva kiderül-e: Nagy-Britannia kiadja-e az Egyesült Államoknak a WikiLeaks alapítóját, akit egy amerikai bíróság 17-rendbeli kémkedéssel és egyrendbeli számítógépes betöréssel vádol.
Az eljárás hatalmas nemzetközi figyelem mellett zajlik, az Old Bailey-nél hétfő délelőtt több tucat ember tüntetett Assange kiadatása ellen – köztük voltak az oknyomozó újságíró barátai és családtagjai, illetve civil szervezetek képviselői is.
John Shipton – a vádlott édesapja – a bíróság épülete előtt megjelent újságíróknak tett nyilatkozatában kifejette: fia ellen olyan kirakatper zajlik, ami a szabad sajtó működését is ellehetetleníti.
A tárgyalásra érkező 49 éves Assange-t a fotóriporterek nem tudták lencsevégre kapni, így már hosszú hónapok óta nem látták a nyilvánosság előtt. Egészségügyi állapotáról mindenesetre megannyi pletyka kering: brit sajtóinformációk szerint rosszul bírja a szigetország egyik legszigorúbb fegyintézetét, a londoni Belmarsh börtönt, ahol tizenhat hónapja tölti a mindennapjait.
Fotó: Reuters
Az amerikai elnökválasztás eredménye is közbeszólhat
Assange évek óta romló egészsége, valamint az apja által is emlegetett újságírói szabadság a védelem ütőkártyái lesznek a per folytatásában, állítják szakértők, akik szerint elsősorban az szorul bizonyításra, hogy Washington a WikiLeaks-botrány során kiszivárogtatott, politikailag érzékeny információk miatt akarja meghurcolni a férfit. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti kiadatási szabályzat márpedig leszögezi: politikai ügyek esetén nem szabad átadni a vádlottat a másik országnak. Amennyiben az Egyesült Államok mégis megkaparintja a korábban az Ecuador londoni nagykövetségen élő Assange feletti joghatóságot, akkor kémkedésért állítják bíróság elé, s akár 175 év börtönbüntetéssel is sújthatják majd.
Egy másik szempont a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás kimenetele lehet. Kora tavasszal a hekker és jogi csapata épp a londoni bíróságon állították: Donald Trump amnesztiát ajánlott azért cserébe, ha Assange letagadja az oroszok szerepét a Demokrata Párt e-mailjeinek 2016-os, az elnökválasztás eredményét is befolyásoló kiszivárogtatásában. Az amerikai elnök szerint ugyanakkor ilyesmi sosem történt, ő közvetlenül és közvetetten sem kereste meg Assange-t.
