Átneveznék Új-Zélandot az őslakos maorik

Az Új-Zéland őslakosait képviselő Maori Párt időről időre kísérletet tesz az ország holland gyarmati időket idéző nevének maori nyelvre való átkeresztelésére. Eddig az angolszász eredetű többség sikerrel verte vissza a próbálkozásokat, ám most az őslakosok megint előhozták a névváltoztatás témáját. A kormány hímez-hámoz, többen nyíltan ellene vannak a tervnek.

Frankfurt, 2012. október 9. Wetini Mitai-Ngatai, az új-zélandi tánccsoport egyik maori harcosnak festett arcú tagja nyelvet ölt az új-zélandi pavilonban a 63. Frankfurti Könyvvásár megnyitása elõtti napon, 2012. október 9-én. A világ legnagyobb könyvvásárának díszvendége az idén Új-Zéland. (MTI/EPA/Boris Rössler) Fotó: BORIS RÖSSLER

Új-Zélandnak új névre van szüksége, amely jobban tükrözi az ország bennszülöttjeinek örökségét, s jobban jeleníti meg az őslakosok nyelvét a közéletben – jelentette ki nem sokkal az október 17-i választások előtt az ország őslakosait tömörítő Maori Párt. A szervezet az Aotearoa (A fehér felhők földje) nevet javasolta. Hírügynökségi jelentések szerint Jacinda Ardern miniszterelnök nem nyilatkozott arról, hogy támogatná-e az átnevezést.

– Egyre gyakrabban hallom azt, hogy Új-Zéland helyett Aotearoát mondanak, és ez pozitív dolog. Az, hogy törvényileg módosítjuk-e, nem változtat a tényen, hogy Új-Zélandra egyre gyakrabban hivatkoznak Aotearoaként

– írta Ardern a New Zealand Herald című lap által idézett közleményében.

Mind az angol, mind a maori nyelv hivatalosnak számít a csendes-óceáni szigetországban. A maori nép a legnagyobb etnikai kisebbség Új-Zélandon, számarányuk 16,5 százalék. Az őslakos gyökerű lakosok viszont arra panaszkodnak, hogy az angol az idők folyamán dominánssá vált, s nem veszi figyelembe az ország történelmét.

– Elfogadhatatlan, hogy az őslakosoknak csak ötöde, a teljes népességnek pedig mindössze három százaléka beszéli az egyik hivatalos – a maori – nyelvet

– méltatlankodott a Deutsche Welle német hírportál szerint Rawiri Waititi, a Maori Párt politikusa. A párt a névváltoztatást 2026-tól akarja érvényesíteni. Winston Peters kormányfő-helyettes ugyanakkor bírálta a tervet. Mint Twitter-bejegyzésében írta:

– A Maori Párt egyszerűen csak a médiafigyelmet hajhássza, a címlapokra akar kerülni, tekintet nélkül arra, mibe kerül ez az országnak. A változás rendkívüli mértékben összezavarná nemzetközi márkáink kezelését olyan időkben, amikor az export kritikus fontosságú az ország túléléséhez.

Egyébként az őslakosok már régóta szorgalmazzák az ország névváltoztatását. Új-Zéland első lakói a Kelet-Polinéziából mintegy ezer éve érkezett maorik voltak. Az általuk Aotearoának nevezett szigeteket első európaiként a holland Abel Tasman kapitány pillantotta meg 1642-ben. Tasman, aki csetepatéba keveredett a bennszülöttekkel, jelképesen holland birtokba vette az általa Staten Landtnak nevezett területet. A gyarmati időktől elterjedt Új-Zéland nevet néhány évvel később, Zeeland holland tartományra utalva kezdték használni.

A javaslat értelmében 2026-tól nemcsak az ország, hanem a városok nevét is megváltoztatnák angolról maorira – tudósít a TVNZ új-zélandi állami tévécsatorna online híroldala. Wellingtont például Te Whanganui-a-Tarának, míg Christchurchöt Otautahinak neveznék át. Ám itt sem állnának meg a reformok, a maori nyelv alapvető része lenne a közoktatásnak is: az elemi és a középiskolákban 2026-ig az alaptantárgyak 25, 2030-ig pedig ötven százalékában lenne kötelező a maori nyelven történő oktatás. Az iskolai programok beindításához negyvenmillió dollárt kér a párt. Továbbá az állami fenntartású műsorszórók munkatársainak kötelező lenne legalább alapfokon beszélni az őslakosok nyelvét.

A Maori Párt azt is szorgalmazza, hogy hozzanak létre a maori nyelv használatának betartását ellenőrző, törvény által felhatalmazott független szervezetet, amely az összes közhivatalban vizsgálódhatna. A hivatal létrehozásához ötven millió dollár lenne szükség.