Évezredes szarkofágokat rejtett az egyiptomi kút

Egyiptomban felpörögtek a régészeti feltárások, amellyel a turizmust is népszerűsítenék.

Fotó: Ministry of Tourism and Antiquities Forrás: Facebook

Egyiptomi régészek 27 érintetlen, legalább 2500 éves szarkofágra találtak a Kairótól körülbelül 30 kilométerre fekvő Szakkarában. A feltárás során már a múlt hónapban 13 fakoporsó előkerült, majd nem sokára újabb 14-re bukkantak. Szakemberek szerint a lelet rendkívül jelentős, már csak azért is, mert úgy tűnik, a szarkofágok teljesen zártak, eltemetésük óta, évezredek óta hevernek érintetlenül. Legtöbbjük elég jó állapotban maradt fenn, némelyiken még az eredeti színes festések is látszanak. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy a sírhelyre egy nemrégiben felfedezett kút alján, 11 méteres mélységben találtak rá.

Szakkara az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek az ősi temetője, az UNESCO világörökségének része, a turistáknak főként Dzsószer fáraó síregyütteséről, köztük a híres lépcsős piramisról lehet ismerős. A helyszín a régészeknek valóságos aranybánya, mindmáig folyamatos a kutatás a környéken. Néhány évvel ezelőtt kiváló állapotú állatmúmiákat is találtak a piramis lábánál, melyeket 2018-ban mutattak be a nagyközönségnek.

Egyiptomban az utóbbi években új lendületet kaptak a régészeti feltárások, amelyeknek hála, számos rendkívüli lelet került elő a homok alól. Legutóbb tavaly októberben mutatták be az „évszázad felfedezését”: harminc, legalább háromezer éves szarkofágot és múmiát, melyekre Luxor közelében bukkantak rá. Az egyiptomi antikvitás minisztérium immár arra is ügyel, hogy a tudományos szenzációknak meglegyen a megfelelő sajtóvisszhangja is, tavaly például az egyik szarkofág első kinyitását élőben közvetítették.

A lépés mögött nyilvánvalóan az a szándék is meghúzódik, hogy népszerűsítsék az egyiptomi turizmust. Márpedig az ágazatra itt is rendkívüli csapást mért a koronavírus-járvány. A százmillió lakosú országban eddig alig több, mint százezer fertőzést regisztráltak, a napi új eseteket sikerült százas nagyságrenden tartani. Habár sokan szkeptikusak a statisztikák hitelességét illetően, az kétségtelen, hogy Kairó a kezdetektől rendkívül komolyan vette a kórt. Pedig a határok lezárása a csúcsszezonban lényegében halálos ítéletet jelentett a turizmusnak,

miközben az ágazat legalább 10-15 százalékát adja a GDP-nek, és mintegy 13 millió embert foglalkoztat.

A járvány enyhülésével a hatóságok fokozatosan leheltek új életet az idegenforgalomba, először csak belföldi vendégeknek nyitották meg a Vörös-tenger partján az üdülőhelyeket, majd egyre bővítették a kört, és enyhítették a szabályokat. Szeptember elsejétől már minden látványosság nyitva tart, de csak szigorú óvintézkedések mellett.

Kairó a járvány csúcspontján is ügyelt arra, hogy kreatív megoldásokkal legalább az érdeklődést fenntartsa. Többek között virtuálisan bejárhatóvá tették a legnépszerűbb műemlékeket, neves muzeológusok előadásokat tartottak érdekes műtárgyak történetéről, vagy ókori egyiptomi recepteket készítettek el.

Egyiptom most is próbál előre menekülni, nagyszabású felújításokat terveznek a gízai piramisok környékén is. A járvány miatt ugyan ismét elnapolták a megnyitót, de reményeik szerint hosszú évek csúszása után jövőre végre átadhatják a Nagy Egyiptomi Múzeumot is, amely eddig páratlan tárlattal mutatja be az ókori Egyiptom csodáit.

https://www.facebook.com/gemcc/photos/a.573940746114405/1133762340132240/?type=3&theater