Az is kiderül a kairói nyilatkozatból, hogy bár a szülők megválaszthatják, hogy a gyermekeiket milyen oktatásban akarják részesíteni, annak összhangban kell állnia a saría elveivel. Továbbá a dokumentum kimondja, hogy mindenki kifejezheti szabadon a véleményét, de csak olyan módon, ami nem ellentétes a saría elveivel.
A kairói deklaráció célja tehát – ahogy írják – hogy „a tagállamok számára általános vezérfonalul szolgáljon az emberi jogok tekintetében”, a dokumentumot azonban az elmúlt években többen bírálták.
Shirin Ebadi Nobel-díjas szerző 2018-as cikkében a dokumentum kapcsán arról ír, hogy ha a nyilatkozatot úgy tekintjük, mint a muszlim országok saját módszerét az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának végrehajtására, akkor nincs vele probléma. Akkor viszont nagyon rossz úton haladnak az muszlim államok, ha a nyilatkozatot ellenválaszként alkották meg az ENSZ emberi jogi nyilatkozatával szemben.
Ez ugyanis szerinte azt jelentené, hogy a muszlimok jogot formáltak arra, hogy vallási alapon alkossanak meg maguknak egy emberi jogi dokumentumot. Ezzel együtt akkor a muszlimokon kívül más vallási csoportok is hasonló kezdeményezéseket indíthatnának, ez viszont nem férne össze az univerzális emberi jogokkal.
A harmincéves évforduló kapcsán Jürgen Braun, az Alternatíva Németországért (AfD) parlamenti csoportjának szóvivője arról beszélt, hogy a dokumentum a saría törvények hatálya alá helyezi az embereket, és ez szerinte egyértelműen ellentétben áll az emberi jogokkal. Mint mondta, a Kairói Nyilatkozat értelmében például lopás esetén a tolvajnak le lehet vágni a kezét, a házasságtörő személyt pedig meg lehet kövezni – ezeket a büntetéseket szabja ki ugyanis a saría a törvényszegőkre.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!