Reform nélkül a bejrúti robbanás után sincs segély Libanonnak

Emmanuel Macron francia elnök már másodszorra látogatott Libanonba az augusztus elején történt bejrúti robbanás óta. Az államfő hétfő este érkezett a libanoni fővárosba, és azonnal kemény hangú üzenetben arra szólította fel az újonnan kinevezett Musztafa Adib miniszterelnököt, hogy alakítsa meg kormányát, ezzel megindítva a helyreállítási folyamatokat.

Macron elnök cédrust ültet a főváros közelében. Nagy ára van a régi gyarmattartó szeretetének Fotó: Reuters

Üvegek, törmelék és szemét borítja a kikötőt
Fotó: Reuters

Fejcsere

A robbanás nem maradt politikai következmények nélkül, a tragédiát követően az előző miniszterelnök, Hasszán Diáb bejelentette lemondását, helyére a politikusok egyetlen jelöltet, Musztafa Adíbot javasoltak, aki 2013 óta töltötte be Libanon berlini nagyköveti posztját. Az új kormányfő augusztus 31-én kezdte meg mandátumát, egy nappal az Emmanuel Macron által megszabott határidő előtt. – Musztafa Adíb az iszlám szunnita ágát képviseli, politikailag független, azonban jó kapcsolatokat ápol a többnyire vallási alapon szerveződő pártok politikusaival.

Franciaországi tanulmányainak és diplomáciai munkájának köszönhetően szintén kedvező kapcsolatokat épített ki az európai elittel, többek közt Macron köreivel is. A korábbiakban nem vett részt Libanon belpolitikai ügyeiben

– ismertette az új kormányfő eddigi munkáját Elias Dahrouge.

Macron elnök cédrust ültet a főváros közelében. Nagy ára van a régi gyarmattartó szeretetének
Fotó: Reuters

Van kiút?

A szakértő véleménye szerint a libanoni helyzet meglehetősen összetett: az országot gazdasági és pénzügyi válság sújtja, a politikai instabilitás és együttműködés miatt az intézmények nem tudnak megfelelően működni, amin a koronavírus-helyzet, valamint a bejrúti robbanás még inkább rontott. Úgy vélte, ahhoz, hogy az új kormány működőképes legyen, és Libanon ki tudjon lábalni a válságból, elsősorban a helyi politikai elit, azaz a pártok vezetőinek együttműködése szükséges.

A folyamatos tüntetések mindenesetre nem arról árulkodnak, hogy a polgárok abban bíznának, a kormánycsere egy csapásra megoldja a gondokat.

Elias Dahrouge szerint a megfelelő kormány kialakítása mellett szükséges lenne a korábban megkezdett tárgyalások folytatása a Nemzetközi Valutaalappal, amelynek következményeként más államoktól is érkezhetne támogatás – többek közt pénzügyi – Libanonba. – A hiperinfláció megállítása azért is lenne különösen fontos, mert ezzel az ország gazdasági helyreállítása is megindulhatna. Libanon a helyi fogyasztás nagyjából nyolcvan százalékát fedezi importból, így ehhez is külső segítségre van szükség. Ez a forgatókönyv azonban csak akkor lenne működőképes, ha az ország politikai helyzete valamelyest stabilizálódna, és az új reformok eredményesek lennének – összegzett a szakember.