A tartományi ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) jogi szakértője, Sven Rissman az igazságügyi szenátort azzal gyanúsítja, hogy „végleges helyzetet akar teremteni”. Szerinte az állami igazságszolgáltatási és végrehajtói hatalom képviselőinél a fejkendő viselésének nincs társadalmi elfogadottsága.
Háttérbe szorul a kereszténység
A Zöldek és a Die Linke viszont ki nem állhatják a semlegességi törvényt. Az erfurti ítélet alapján a diszkrimináció elleni célok érdekében egy törvénymódosítást követelnek. Behrendt szenátor is többször kritizálta már a törvényt.
– A többvallású társadalomban az legyen a fontos, hogy mi van a fejekben, nem ami rajtuk van – írta a Twitteren.
A vitának az ad érdekes vetületet, hogy e két koalíciós párt más képviselői viszont a vallási jelképeknek a közéletbe történő visszatérése miatt aggódnak. Főleg amikor Berlinben a kereszténység egyre inkább háttérbe szorul. Ma már a berliniek kevesebb mint egynegyede számít kereszténynek, a muzulmánok viszont egyre többen lesznek.
Az ismert berlini blogger, Boris Reitschuster véleménye szerint a keresztény jelképekre két oldalról is nyomás nehezedik: egyrészt a muzulmán egyesületek támogatják hittársaik pereit, mert az iszlámot egyre erősebben be akarják illeszteni a közéletbe, másrészt a helyi német politikusok a közélet vallásmentességét propagálják.
A burkának nincs helye a tárgyalóteremben!
Ahmad Mansour iszlámszakértő a szenátor döntését a Twitteren így kritizálta:
„Aki érti a fejkendő állandó viselésének kulturális jelentőségét és eredetét és annak a tanulókra gyakorolt hatását, az pedagógiai szempontból sem tekintheti azt helyesnek.”
A berlini államügyészek egyesületének elnöke, Ralph Knispel így nyilatkozott a vitában:
„Az államügyészségnél nagy az idegenkedés. Fejkendőnek, burkának vagy keresztnek semmi helye a bírósági termekben. Azon a helyen, ahol a személyre és az ügyre való tekintet nélkül kell dönteni, s az államhatalmat képviselő személy saját véleményének minden látszatát el kell kerülni.”
Különutas bajorok
Az alkotmánybíróságnak az elmúlt években többször is kellett ítélkeznie a vallási jelképek, elsősorban a fejkendők iskolai jelenléte miatt, ma minden tartomány saját hatáskörében és törvényben szabályozza ezeket. A karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság 1995. május 16-i határozatával egy bajorországi iskolában a tanteremben lógó kereszt miatt folyó jogvitában alkotmányellenesnek nyilvánította a Bajorországban érvényben lévő állami általános iskolákra vonatkozó rendeletet, mely szerint az osztálytermekben kötelező a kereszt felfüggesztése. A taláros testület véleménye szerint a vallási jelképek általános jelenléte vét az alaptörvény 4. cikkelye ellen, amely az állam vallásokkal szembeni semlegességi kötelezettségét írja elő. Erre a túlnyomó részben katolikusok lakta Bajorország parlamentje a rendeletet egy új mondattal egészítette ki: „Bajorország történelmi és kulturális arculata alapján minden osztályteremben egy keresztet kell felakasztani.” A bajor bíróságok tárgyalótermeiben ma is mindenhol ott a kereszt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!