Kultúrharc Berlinben – Keresztet levenni, fejkendőt felvenni!

A berlini tartományi kormány baloldali pártjait is felháborította a Zöldek szenátorának döntése.

Csak az állami alkalmazottakra vonatkozik a burkatilalom Fotó: Reuters

A vallási jelképek ügyében folyó kultúrharc újabb fokozatot ért el Németországban: Dirk Behrendt (Zöldek) berlini igazságügyi szenátor (tartományi rangú miniszter) megengedte, hogy a bíróságokon a muzulmán vallású joggyakornokok fejkendőt és a zsidó vallásúak kipát viselhessenek. Ennek előfeltétele csak az, hogy egy bíró vagy államügyész talárban jelen legyen a bíróság tanácstermében.

A Der Tagesspiegel című berlini lap hosszú cikkben foglalkozott a szinte az összes berlini pártot felháborító döntéssel. A szenátor nemcsak a Zöldek koalíciós partnereit, a Berlin tartományi rangú kormányában helyet foglaló baloldali pártokat – a szociáldemokratákat (SPD) és a Die Linkét – hergelte fel maga ellen, hanem az ellenzéki képviselőket is.

Másként gondolják a bíróságok

A vitatott engedély hátterében az állt, hogy a napokban hozott határozatával az erfurti szövetségi munkaügyi bíróság fenntartotta a berlini tartományi munkaügyi törvényszék két évvel ezelőtti ítéletét, amely 5129 euró kártérítést ítélt meg egy muzulmán tanárnőnek, amiért fejkendője miatt nem vették fel egy berlini iskolába tanítani. A bíróság alkotmányellenesnek nevezte a Berlinben érvényes úgynevezett semlegességi törvényt, amely a közalkalmazottaknak, rendőröknek, tanároknak, igazságügyi dolgozóknak megtiltja a vallási jellegű ruházatok és jelképek viselését. Ez persze elsősorban a fejkendőkre vonatkozik, de a nyakláncon lógó keresztekre is. A semlegességi törvény értelmében tiltották meg 2017-ben egy evangélikus tanárnőnek egy állami iskolában a kereszt viselését az oktatás ideje alatt.

Dirk Behrendt erre az erfurti döntésre hivatkozva adta meg az engedélyt egy, az államügyészségen gyakorlatát folytató jogászhallgató nőnek, hogy viseljen fejkendőt.

Felháborodtak a berlini pártok

Az egyik legnagyobb arányban muzulmán lakosú berlini Neukölln kerület szociáldemokrata parlamenti képviselője, Fritz Felgentreu, aki az 1995-ben elfogadott semlegességi törvény egyik szerzője volt, a Twitteren felháborodva kommentálta a zöld szenátor döntését:

„Dirk Behrendt álláspontja elfogadhatatlan. Az érvényben lévő törvénnyel pont az illetékes szenátor megy szembe. Ő nem a megfelelő ember a berlini igazságszolgáltatás élén.”

Az SPD jogi szakértője, Sven Kohlmeier szerint a koalíciónak egy egységes irányvonalat kell találnia, Dirk Behrendt önkényeskedése nem jó. Az SPD-ben attól félnek, hogy amennyiben egy joggyakornoknak megengedik a fejkendő viselését, akkor ő később államügyészként vagy bíróként is követelni fogja annak engedélyezését. A berlini oktatásügyi szenátor Sandra Scheeres (SPD) közölte, továbbra is kiáll az iskolai fejkendőviselés tilalma mellett.

A tartományi ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) jogi szakértője, Sven Rissman az igazságügyi szenátort azzal gyanúsítja, hogy „végleges helyzetet akar teremteni”. Szerinte az állami igazságszolgáltatási és végrehajtói hatalom képviselőinél a fejkendő viselésének nincs társadalmi elfogadottsága.

Háttérbe szorul a kereszténység

A Zöldek és a Die Linke viszont ki nem állhatják a semlegességi törvényt. Az erfurti ítélet alapján a diszkrimináció elleni célok érdekében egy törvénymódosítást követelnek. Behrendt szenátor is többször kritizálta már a törvényt.

– A többvallású társadalomban az legyen a fontos, hogy mi van a fejekben, nem ami rajtuk van – írta a Twitteren.

A vitának az ad érdekes vetületet, hogy e két koalíciós párt más képviselői viszont a vallási jelképeknek a közéletbe történő visszatérése miatt aggódnak. Főleg amikor Berlinben a kereszténység egyre inkább háttérbe szorul. Ma már a berliniek kevesebb mint egynegyede számít kereszténynek, a muzulmánok viszont egyre többen lesznek.

Az ismert berlini blogger, Boris Reitschuster véleménye szerint a keresztény jelképekre két oldalról is nyomás nehezedik: egyrészt a muzulmán egyesületek támogatják hittársaik pereit, mert az iszlámot egyre erősebben be akarják illeszteni a közéletbe, másrészt a helyi német politikusok a közélet vallásmentességét propagálják.

A burkának nincs helye a tárgyalóteremben!

Ahmad Mansour iszlámszakértő a szenátor döntését a Twitteren így kritizálta:

„Aki érti a fejkendő állandó viselésének kulturális jelentőségét és eredetét és annak a tanulókra gyakorolt hatását, az pedagógiai szempontból sem tekintheti azt helyesnek.”

A berlini államügyészek egyesületének elnöke, Ralph Knispel így nyilatkozott a vitában:

„Az államügyészségnél nagy az idegenkedés. Fejkendőnek, burkának vagy keresztnek semmi helye a bírósági termekben. Azon a helyen, ahol a személyre és az ügyre való tekintet nélkül kell dönteni, s az államhatalmat képviselő személy saját véleményének minden látszatát el kell kerülni.”

Különutas bajorok

Az alkotmánybíróságnak az elmúlt években többször is kellett ítélkeznie a vallási jelképek, elsősorban a fejkendők iskolai jelenléte miatt, ma minden tartomány saját hatáskörében és törvényben szabályozza ezeket. A karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság 1995. május 16-i határozatával egy bajorországi iskolában a tanteremben lógó kereszt miatt folyó jogvitában alkotmányellenesnek nyilvánította a Bajorországban érvényben lévő állami általános iskolákra vonatkozó rendeletet, mely szerint az osztálytermekben kötelező a kereszt felfüggesztése. A taláros testület véleménye szerint a vallási jelképek általános jelenléte vét az alaptörvény 4. cikkelye ellen, amely az állam vallásokkal szembeni semlegességi kötelezettségét írja elő. Erre a túlnyomó részben katolikusok lakta Bajorország parlamentje a rendeletet egy új mondattal egészítette ki: „Bajorország történelmi és kulturális arculata alapján minden osztályteremben egy keresztet kell felakasztani.” A bajor bíróságok tárgyalótermeiben ma is mindenhol ott a kereszt.