Megkérdőjelezik a büntetőbíróság legitimitását

Amerikai–európai vita bontakozott ki annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztségviselőit. Az USA már régóta figyelmeztette a törvényszéket, hogy amerikai állampolgárok ügyében ne merészeljen vizsgálódni.

Afganisztáni bűnöket vizsgált a törvényszék Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen

„Az Egyesült Államokban megvádolt állampolgároknak joguk van az esküdtszék jelenlétében zajló bírósági tárgyaláshoz. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs esküdtszéke. A törvényszék ítéleteit a bírák hozzák meg, márpedig némelyikük olyan országból származik, amelynek jogrendje nem illeszkedik a Nyugat jogi hagyományaihoz” – írta a Bloomberg amerikai hírügynökség által tegnap közölt véleménycikk a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legitimitásával kapcsolatos amerikai–európai vitáról.

Az Európai Unió ugyanis csütörtökön támogatásáról biztosította az ­ICC-t, miután Washington szerdán szankció­kat jelentett be a bíróság főügyészével szemben. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Jean-Yves Le ­Drian francia külügyminiszter is határozottan elítélte a washingtoni döntést, mondván, az intézmény kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi igazságszolgáltatásban, munkájába más államnak nem szabad beavatkoznia.

Afganisztáni bűnöket vizsgált a törvényszék
Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Van Lonkhuijsen

Donald Trump amerikai elnök még júniusban adott ki rendeletet, amely lehetővé teszi gazdasági büntetőintézkedések bevezetését azokkal az ICC-tisztségviselőkkel szemben, akik érintettek amerikai katonák lehetséges afganisztáni háborús bűneinek kivizsgálásában. – Ma megtesszük a következő lépést, mivel az ICC sajnálatos módon továbbra is amerikaiakat támad – mondta szerdán Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az amerikai szankciók a nemzetközi szervezet két tisztségviselőjét, a gambiai Fatou Bensouda főügyész asszonyt és a lesothói Phasiko Mochochokót, az ICC joghatósági, kiegészítő joghatósági és együttműködési osztályának vezetőjét érintik, akiket vízummegvonással, továbbá vagyoni korlátozással büntettek. A bíróság mély sajnálatának adott hangot az amerikai elnök rendelete miatt, mondván, azzal Washington a szörnyűséges bűncselekmények áldozatainak érdekeit is támadja, akik közül sokaknak az intézmény az igazságszolgáltatás utolsó reményét jelenti. A Bloomberg véleménycikke is megjegyzi: az amerikai döntésnek két olvasata van. A kritikusok szerint a háborús bűncselekmények áldozatai helyett a háborús bűnösök mellett áll ki, a támogatók szerint az Egyesült Államok szuverenitását fenyegeti az ICC tevékenysége.

A Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli tanácsa még márciusban döntött úgy, hogy engedélyezi az amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA alkalmazottai lehetséges afganisztáni emberiesség elleni bűncselekményeinek kivizsgálását. Az ICC 2003 májusáig visszamenőleg kívánja vizsgálni az afgán kormány és az amerikai csapatok ­akcióit. A büntetőbíróság letartóztatási parancsot adhat ki, ha a nyomozás során elegendő bizonyítékra tesz szert. Washington nem ismeri el az ICC tekintélyét, a bíróságot hatástalannak, korruptnak és politikailag befolyásolhatónak tartja. Mike Pompeo korábban úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egy magát bíróságnak álcázó intézmény. A politikus kifogásolta azt is, hogy az ICC azután döntött az amerikai bűnök kivizsgálásáról, hogy Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja történelmi jelentőségű békemegállapodást írt alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.

Kilépés

A Nemzetközi Büntetőbíróságból 2002-es megalakulása óta több állam is jelezte kilépési szándékát, amiért az ICC tevékenysége nincs összhangban az alapító okiratban meghatározott értékekkel. Burundi, Gambia és a Dél-afrikai Köztársaság kormánya úgy érezte, hogy az ICC szinte folyamatosan az afrikai jogsértéseket vizsgálja, de figyelmen kívül hagyja a nyuga­tiak bűneit. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök pedig 2018-ban azt követően jelentette be, hogy felmondja országa tagságát az ICC-ben, hogy a bíróság előzetes vizsgálatot indított annak megállapítására: történtek-e emberiesség elleni bűncselekmények Dutertének a drogbárók ellen indított véres háborúja során.