A Nemzetközi Büntetőbíróság fellebbviteli tanácsa még márciusban döntött úgy, hogy engedélyezi az amerikai katonák és a Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA alkalmazottai lehetséges afganisztáni emberiesség elleni bűncselekményeinek kivizsgálását. Az ICC 2003 májusáig visszamenőleg kívánja vizsgálni az afgán kormány és az amerikai csapatok akcióit. A büntetőbíróság letartóztatási parancsot adhat ki, ha a nyomozás során elegendő bizonyítékra tesz szert. Washington nem ismeri el az ICC tekintélyét, a bíróságot hatástalannak, korruptnak és politikailag befolyásolhatónak tartja. Mike Pompeo korábban úgy nyilatkozott, hogy a szervezet egy magát bíróságnak álcázó intézmény. A politikus kifogásolta azt is, hogy az ICC azután döntött az amerikai bűnök kivizsgálásáról, hogy Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja történelmi jelentőségű békemegállapodást írt alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.
Kilépés
A Nemzetközi Büntetőbíróságból 2002-es megalakulása óta több állam is jelezte kilépési szándékát, amiért az ICC tevékenysége nincs összhangban az alapító okiratban meghatározott értékekkel. Burundi, Gambia és a Dél-afrikai Köztársaság kormánya úgy érezte, hogy az ICC szinte folyamatosan az afrikai jogsértéseket vizsgálja, de figyelmen kívül hagyja a nyugatiak bűneit. Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök pedig 2018-ban azt követően jelentette be, hogy felmondja országa tagságát az ICC-ben, hogy a bíróság előzetes vizsgálatot indított annak megállapítására: történtek-e emberiesség elleni bűncselekmények Dutertének a drogbárók ellen indított véres háborúja során.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!