Tegnap elrajtolt a nyolcadik tárgyalási forduló az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, hogy a felek az év végével lejáró átmeneti időszak végéig megállapodásra jussanak a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer milyenségéről. Brit politikusok tegnap mindössze negyven százalékra becsülték az alku tető alá hozásának esélyét, uniós berkekből többször is figyelmeztetni kellett Londont, hogy ne próbálja saját maga felülírni a jelenleg is érvényben lévő kilépési megállapodást. A megegyezés nehézségeiről és az Európai Parlament (EP) vörös vonalairól Vincze Lorántot kérdeztük, aki az Európai Néppárt színeiben a brit–uniós tárgyalások jelentéstevője az Állampolgári Jogi szakbizottságban.
– Az Egyesült Királyság sarokba próbálja szorítani az EU-t, hiszen látják: ragaszkodunk ahhoz, hogy egységes és átfogó megállapodás szülessen részleges alkuk helyett. Londonban viszont úgy tűnik, erre nem állnak készen. A britek akár arra is hajlandók lennének, hogy a kilépési megállapodással szembemenő nemzeti jogszabályokat fogadjanak el. Utóbbi az Európai Parlament és az unió egésze számára vörös vonalat jelent – összegezte a politikus a Magyar Nemzet kérésére a jelenlegi helyzetet, arra is figyelmeztetve: Svájc példájából is látható, hogy nehézkesen működő helyzet alakul ki, ha az EU hagyja a kétoldalú megállapodások túlburjánzását, és azt, hogy akár több tucat szerződés szabályozzon egy-egy szakpolitikai területet.
– Nagyon távol vagyunk attól, hogy lényeges előrelépésről számolhassunk be – hangsúlyozta az EP-képviselő, aki szerint bár mindkét félnek engednie kell a tárgyalások során, vannak olyan területek, ahol szükségszerűen az a kiindulópont, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak. – A szigetország harmadik államként szeretne az EU tagjaival azonos mértékű hasznot szerezni bizonyos kérdésekben. Ilyen például a Schengeni információs rendszerhez való hozzáférés, amely bár már nem adott a briteknek, ők továbbra is elérést akarnak hozzá – ismertette Vincze Loránt, aki épp az állampolgárok jogai, az igazságügyi és belügyi együttműködés, illetve a menekültügy kérdéseiben felügyeli a tárgyalásokat.