Sürget az idő, de egyelőre távol van a brexitmegállapodás

Ténylegesen elodázhatja a brit–uniós kapcsolatok jövőjéről szóló végleges egyezséget, ha az Egyesült Királyság egyoldalúan akar módosítani a jelenleg érvényes kilépési megállapodáson – erről Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője beszélt a Magyar Nemzetnek. A politikus az Európai Néppárt színeiben a brit–uniós tárgyalások egyik parlamenti jelentéstevője is, így saját szakterületén keresztül példázta London és Brüsszel egyezkedésének nehézségeit.

2020. 09. 09. 7:14
Britain's chief negotiator David Frost and EU's Brexit negotiator Michel Barnier arrive for a meeting, in Brussels
David Frost és Michel Barnier egy tárgyalási fordulón 2020 áprilisában. Fotó: Yves Herman
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap elrajtolt a nyolcadik tárgyalási forduló az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, hogy a felek az év végével lejáró átmeneti időszak végéig megállapodásra jussanak a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer milyenségéről. Brit politikusok tegnap mindössze negyven százalékra becsülték az alku tető alá hozásának esélyét, uniós berkekből többször is figyelmeztetni kellett Londont, hogy ne próbálja saját maga felülírni a jelenleg is érvényben lévő kilépési megállapodást. A megegyezés nehézségeiről és az Európai Parlament (EP) vörös vonalairól Vincze Lorántot kérdeztük, aki az Európai Néppárt színeiben a brit–uniós tárgyalások jelentéstevője az Állampolgári Jogi szakbizottságban.

– Az Egyesült Királyság sarokba próbálja szorítani az EU-t, hiszen látják: ragaszkodunk ahhoz, hogy egységes és átfogó megállapodás szülessen részleges alkuk helyett. Londonban viszont úgy tűnik, erre nem állnak készen. A britek akár arra is hajlandók lennének, hogy a kilépési megállapodással szembemenő nemzeti jogszabályokat fogadjanak el. Utóbbi az Európai Parlament és az unió egésze számára vörös vonalat jelent – összegezte a politikus a Magyar Nemzet kérésére a jelenlegi helyzetet, arra is figyelmeztetve: Svájc példájából is látható, hogy nehézkesen működő helyzet alakul ki, ha az EU hagyja a kétoldalú megállapodások túlburjánzását, és azt, hogy akár több tucat szerződés szabályozzon egy-egy szakpolitikai területet.

– Nagyon távol vagyunk attól, hogy lényeges előrelépésről számolhassunk be – hangsúlyozta az EP-képviselő, aki szerint bár mindkét félnek engednie kell a tárgyalások során, vannak olyan területek, ahol szükségszerűen az a kiindulópont, hogy az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak. – A szigetország harmadik államként szeretne az EU tagjaival azonos mértékű hasznot szerezni bizonyos kérdésekben. Ilyen például a Schengeni információs rendszerhez való hozzáférés, amely bár már nem adott a briteknek, ők továbbra is elérést akarnak hozzá – ismertette Vincze Loránt, aki épp az állampolgárok jogai, az igazságügyi és belügyi együttműködés, illetve a menekültügy kérdéseiben felügyeli a tárgyalásokat.

Az RMDSZ EP-képviselője
Fotó: Európai Parlament

Arról, hogy a lehetséges megállapodást követően mi az utolsó időpont, amikor az EP meg tudja szavazni az alkut, a politikus elmondta: elméletileg az átmeneti időszak lejártát megelőző, tehát a decemberi plenáris a legutolsó alkalom, amikor a testület még voksolhat a kérdésben. Ehhez legkésőbb október végéig kellene, hogy az EP megkapja a szerződés végleges szövegét. Hozzátette: az igazi veszélyt most az jelenti, ha az Egyesült Királyság Észak-Írország viszonylatában valóban el szeretne térni a jelenleg érvényes kilépési megállapodástól, az ténylegesen elodázhatja ugyanis a brit–uniós kapcsolatok jövőjéről szóló végleges egyezséget. – Ez a lépés elfogadhatatlan lenne az EU szemszögéből – húzta alá.

Felvetésünkre, hogy az EP frakciói mennyire képviselnek egységes álláspontot a brit kérdésben, Vince Loránt kijelentette: alapvetően megállapodáspárti többség van az uniós parlamentben, a képviselők zöme tehát a kölcsönös előnyöket tartja szem előtt. Itt a politikus ismét saját szakterületére, az állampolgári jogokra hívta fel a figyelmet – ez például kifejezetten az a terület, ahol Brüsszelnek is érdeke, hogy a britekkel jó kapcsolat álljon fenn. Az EP-képviselő szerint tagadhatatlan ugyanakkor, hogy vannak olyan frakciók is, amelyek keményebben szeretnének tárgyalni, bizonyos mértékben „büntetni” a szigetországot a kilépés miatt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.