Valóra válhat az orosz gazdasági vágyálom?

Moszkvában azt remélik, hogy megerősödve jöhetnek ki a járvány miatt kialakult válságból.

Moszkvai kormánykörök régi vágyálma, hogy Oroszország a vásárlóerő-paritásban (PPP) – amely azt méri, mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valután a másikhoz mérve – a világ ötödik legnagyobb gazdaságává avanzsáljon. A Kreml szerint idén ez a kívánság végre be is teljesedhet, ám ehhez előbb az kell, hogy az orosz gazdaság teljesítménye 2020 végéig meghaladja a jelenleg a megcélzott helyezést birtokló német gazdaságét. Makszim Oreskin, Vlagyimir Putyin orosz elnök gazdasági főtanácsadója többek között a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, a járvány utáni bruttó hazai termék (GDP) növekedési előrejelzésére alapítja saját prognózisát. Ezt látszik támogatni az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium ugyancsak friss közleménye, amely szerint a szaktárca az orosz gazdaság idei, 4,8 százalékos visszaeséséről szóló korábbi prognózisát 3,9 százalékra módosította. A minisztérium a kőolaj árának emelkedésével indokolta a kiigazítást. Bár az RT.com orosz hírportál szerint ez sem elhanyagolható mértékű zuhanás, de nem annyira drasztikus, mint amilyennel a nyugati országoknak kell szembenézniük.

– A vásárlóerő-paritásban Oroszország sosem teljesített annyira rosszul. Korábban is az ötödik és tizedik hely között végzett. Ez nem feltétlenül jelentette azt, hogy gazdag ország, inkább csak azt, hogy nem nagyon szegény, viszont viszonylag népes

– értékelte az előrejelzéseket a Magyar Nemzet megkeresésére Deák András. Az NKE Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet főmunkatársa szerint ennek egyik fő oka, hogy nagyon sokan vannak, a nagyjából 140 milliós népességével a világ kilencedik, de a fejlett világ második legnagyobb országa. Ezen mutatóban messze lehagyják az összes európai országot, köztük a nyolcvanmilliós Németországot is. Másik valószínűleg okként említette még, hogy a rubel nagyon leértékelt a valós nominális árfolyamhoz képest. Az Oroszország-szakértő szerint így ebben a konkrét mutatóban valóban nem irreálisak az elvárások, a kérdés inkább az, hogy mit mond el mindez az orosz gazdaság állapotáról.

Nem borítékolható a német lejtmenet sem, a német szövetségi kormány ugyancsak javította gazdasági előrejelzését: a tegnap bemutatott új prognózis szerint Németország GDP-je a korábban valószínűsített 6,3 százalék helyett 5,8 százalékkal csökkenhet az idén. A moszkvai minisztérium szerint Oroszország jövőre gyorsan magához fog térni, 2021 nyarára visszaállnak a járvány előtti erős gazdasági állapotok, így a következő évben várhatóan 3,3 százalékkal nő majd az orosz GDP. Az IMF szerint az ország GDP-jének értéke az év végére eléri a 4176 milliárd dollárt, alig előzve meg a 4160 milliárdos német GDP-t. Viszont ha nem a PPP-t, hanem a dollár nominális értékét vesszük figyelembe, Oroszország csak a tizenegyedik helyen végez idén 1637 milliárd dollárral, míg Németország marad az ötödik 3863 milliárddal.

Vajon Oroszország valóban győztesként jöhet ki a járvány nyomán kialakult helyzetből? Deák András szerint a koronavírus-járvány hatásai kapcsán pedig az merül fel: vajon nemzetközi viszonylatban jobban megviseli az oroszokat a válság, mint a többieket? Rámutatott, hogy a nominális árfolyamon számolt értékkel szemben a vásárlóerő-paritásos GDP-adatokon ez nem is biztos, hogy annyira látszódni fog, hiszen a rubel árfolyamának gyengülése ezt az adatot nem érinti, esetenként még mérsékelheti is.

– A vakcina tipikus orosz történet: a belső legitimáció szempontjából fontos, hogy bizonyítsák, milyen tudós nemzetük van. Ennek gazdasági hatásai viszont egyelőre nehezen értékelhetők

– válaszolt arra a kérdésre, hogy vajon a világon elsőként bejelentett védőoltásból profitálhat-e az ország.

Deák András hangsúlyozta, hogy az orosz gazdaságra a legnagyobb hatása az olaj- és gázáraknak van. – Az már biztos, hogy tartósan alacsony gázárakkal számolhatnak, és az olajszektorban sem látszik a kilábalás. Ráadásul a többi exportált nyersanyagra is elmondható, hogy mindennek csökkent az ára – ecsetelte a kilátásokat. A szakértő ugyanakkor úgy vélte, a kezdeti, nem túl mély krízis után a nyugati szankciókhoz mára alkalmazkodott az orosz gazdaság. – Az egész gazdaságpolitikát ennek megfelelően építették fel, például egy befelé forduló, protekcionista politikát alakítottak ki – magyarázta.