Vasárnap szavaznak Svájcban a bevándorlók korlátozásáról

A kérdés az, korlátozza-e az alpesi ország az Európai Unióból irányuló bevándorlást.

SWITZERLAND/ Fotó: REUTERS/Pascal Lauener

Svájcban vasárnap fognak szavazni arról, hogy az alpesi ország korlátozza-e az Európai Unióból érkező bevándorlást. Bár Svájc nem tagja az Európai Uniónak, a kétoldalú szerződések révén és a schengeni övezet tagjaként szorosan kötődik a huszonhetek közösségéhez. Svájc és az EU tagországai között szabad a mozgás, az állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát egymás országaiban. Azok, akik az új rendelkezést támogatják, úgy vélik, hogy

Szoros kötelék. Svájc még az 1990-es években döntött úgy, hogy nem csatlakozik az Európai Unióhoz, azonban kétoldalú megállapodások révén szoros kapcsolatban állnak egymással. Az alpesi állam tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, továbbá Brüsszellel való együttműködéseket is szorgalmaz olyan területeken, mint a közlekedés, a környezetvédelem, valamint a kutatás és az oktatás. A kooperációért cserébe Svájcnak csatlakoznia kellett az Európai Unió fő politikai pilléréhez, mely magába foglalja a szabad mozgás biztosítását az unió tagországai számára, továbbá nyitott határokat alakított ki a Schengeni egyezmény értelmében.

így Svájcnak lehetősége lenne ellenőriznie határait, és csak azokat a bevándorlókat engednék be, akiket akarnak.

Az ellenzők szerint azonban a megállapodás megszűnése negatívan hatna a gazdaságra, emellett Svájc és az Európai Unió állampolgárai számára megszűnne az a jog, miszerint szabadon élhetnek és dolgozhatnak a két fél területein. Jelenleg körülbelül 450 ezer svájci állampolgár él az unió valamely tagországában, és mintegy 1,3 millió uniós állampolgár él Svájcban.

A javaslatot a legnagyobb támogatottságú, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) vetette fel korábban arra hivatkozva, hogy a korlátlan bevándorlás a lakásárak drágulását, a svájciak munkaerőpiacról történő kiszorulását, az állami szervek leterheltségét eredményezi. A párt egyik képviselője, Thomas Aeschi nyilatkozata szerint a megállapodás megszűnése kifejezetten kedvező lenne, hiszen a bevándorlókat szelektálhatnák, továbbá csökkennének a lakásárak és a bérleti díjak.

Brüsszel azonban kijelentette, hogy amennyiben Svájc a szabad mozgásról szóló megállapodás elhagyása mellett dönt, úgy a jövedelmező, kétoldalú kereskedelmi megállapodások – melyekkel Svájc hozzáfér az unió belső piacához – sem lesznek érvényesek a jövőben. Az alpesi ország jócskán kereskedik ugyan Európán kívül is – Kínával például megállapodást is kötöttek –, azonban az unió a legnagyobb kereskedelmi partnere, különösen Németország.

– Rosszabb lenne, mint a brexit

– nyilatkozta Karin Keller-Sutter svájci igazságügyi miniszter. Az ország gazdasága világszinten az egyik legversenyképesebb, amit az Európai Unióval fennálló kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhet. A kormány azon az állásponton van, hogy a korábbi együttműködések megszüntetése túl kockázatos.

2014-ben az SVP kezdeményezésére szavazást is tartottak, melyen a többség arra voksolt, hogy a bevándorlási politikát nem kívánják az előző évek gyakorlata szerint folytatni. A hat évvel korábbi események arra kötelezték a svájci kormányt, hogy olyan megoldást találjon, amely Brüsszel számára is elfogadható. Az ekkor létrejött kompromisszum szerint a svájci munkáltatóknak azokat az uniós állampolgárokat, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Svájcban, előtérbe kellett helyezni azokban a munkakörökben, ahol magas a munkanélküliség értéke. Az SVP akkor értelmetlennek nevezte ezt a megoldást és a párt idén újból felvetette a Svájcba irányuló bevándorlások esetleges korlátozását.