A hongkongi bizonytalanság nem riasztja el a befektetőket

A tőzsdei forgalmat nem befolyásolják a politikai csatározások és az utcai demonstrációk.

A nemzetbiztonsági törvény felbőszítette a helyieket Fotó: MTI/AP/Vincent Yu

A BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozó szakértők szerint nem nagyon valószínű, hogy a Hongkongban a Kína erőltette nemzetbiztonsági törvény miatt kirobbant politikai felfordulás elriasztja a befektetőket az egykori brit gyarmatról – fogalmazták meg véleményüket pénzügyi elemzők. Vélekedésüket a hongkongi tőzsde működése is alátámasztja: a távol-keleti börze 2020 első felében 11 milliárd dollár értékű új részvény kibocsátását (IPO) bonyolította 59 társaság bevezetésével. A sztárcégnek számító Ant Group (a kínai Alibaba e-kereskedelmi óriáscég egyik leágazása) pedig papírjai jelentős felértékelődésére is számíthat még ebben a hónapban. Ennek révén a kínai technológiai vállalat becslések szerint további harmincmilliárd dollárhoz juthat hozzá. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara hongkongi rezidense szerint a számok ellenállhatatlanul vonzzák a befektetőket.

– A Hongongból Kínába be-, illetve az onnan visszaáramló napi pénzfolyam nehezen ismételhető meg máshol

– mondta Tara Joseph.

A nemzetbiztonsági törvény. A Kína által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére más országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást, és egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását Kínának. A törvény bírálói szerint azonban a jogszabály súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat.

Kétkedők korábban amiatt aggódtak, hogy a nemzetbiztonsági törvény és az Egyesült Államok és Kína között dúló kereskedelmi háború negatív hatásai el fogják űzni a befektetőket, akik máshol próbálnak majd szerencsét.

A valóság ellenben az, hogy a pénzszerzés szinte korlátlan lehetősége számos negatív tényezőt háttérbe szorít. A kamara friss felmérése ugyanakkor azt mutatja, hogy az amerikai cégek mintegy negyven százaléka fontolgatja tőkéje és más vagyona kivonását Hongkongból, illetve tevékenysége megszüntetését a biztonsági törvény iránti aggodalmukban. Más ázsiai városok egyidejűleg elkezdtek versengeni egymással, hogy regionális pénzügyi központként Hongkong helyébe léphessenek. Tegnap Szuga Josihide japán kormányfő a Nikkei című japán pénzügyi lapnak elmondta:

kormánya adócsökkentést tervez, valamint támogatja a nagyvállalatok vezetőségének sokszínűségét

annak érdekében, hogy kiváló külföldi szakemberek is segíthessenek Tokiót globális pénzügyi központtá tenni. Andrew Bragg ausztrál liberális szenátor Sydney-t látná szívesen Hongkong utódjaként, s a Hongkongéhoz hasonló pénzügyi környezettel rendelkező Szingapúr is bízik a sikerben. Az utóbbi esetében viszont hátrány lehet, hogy messze van a kínai piactól, s tőzsdéje is sokkal kisebb.

A Hongkong fényes pénzügyi jövőjéről szőtt reményeket azonban beárnyékolja, hogy a városállam gazdasága erősen megroggyant a tavalyi tüntetések és az idei Covid–19-járvány miatt, s a volt brit gyarmat már a járvány kitörése előtt is recesszióban volt.