Egyre súlyosabbá válik az örmény–azeri katonai konfliktus

Nem csitulnak a kedélyek, a hadakozó felek legutóbb egymás nagyvárosait vették célba.

Sztepanakert, 2020. október 3. Az örmény külügyminisztérium sajtóhivatala által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erõk közötti összecsapások során megrongálódott autók egyikérõl épülettörmelékek között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah fõvárosában, Sztepanakertben 2020. október 3-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. MTI/EPA/Örmény külügyminisztérium/David Gahramanjan Fotó: David Gahramanjan

Örmény bombatámadás érte vasárnap Azerbajdzsán második legnagyobb városát, Gandzsát, az azeri hadsereg pedig Sztepanakertet, Hegyi-Karabah fővárosát lőtte rakétákkal a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmény fennhatóság alatt álló enklávéban. Az azeri külügyminisztérium közölte: az Örményország irányából érkező rakétatámadás következtében meghalt egy civil, négy másik pedig megsebesült. Örményország tagadta, hogy hadereje a 335 ezres várost támadta volna.

– Örményország irányából nem indult támadás Azerbajdzsán felé – jelentette ki Susan Sztrepanjan, a jereváni védelmi minisztérium szóvivője.

Karabahi örmény jelentések szerint viszont Gandzsában eltalálták a katonai repülőteret, ezt a verziót azonban azeri részről cáfolták. Ugyancsak helyi örmény közlés szerint a Gandzsa melletti katonai repülőtérről szálltak föl azok az azeri vadászgépek, amelyek Hegyi-Karabahban hajtottak végre támadást Sztepanakert ellen, amely súlyos károkat, többek között áramszünetet okozott, s emiatt hajtották végre az ellencsapást.

Az egy hete kirobbant fegyveres konfliktusban örmény források szerint eddig több mint kétszázhúszan haltak meg, az azeri fél 19 civil halálos áldozatról és hatvan sebesültről számolt be. Örményország és a szomszédos Azerbajdzsán 1988-ban ment ölre Hegyi-Karabahért, a háború 1994-ig tartott, ám a megkötött tűzszüneti szerződés ellenére sem rendeződött a terület hovatartozásának a kérdése. A most kiújult harcok a legsúlyosabbak 1994 óta, s a két kaukázusi volt szovjet köztársaság egymást okolja a konfliktus kirobbanásáért – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Szakértők attól tartanak, hogy a mostani csetepaté katonai és polgári áldozatainak száma sokkal magasabb lehet a hivatalosan közöltnél, mivel egyik fél adatait sem erősítették meg független források. Az azeri hadsereg ugyanakkor közölte, hogy egy hét alatt négy falut foglalt vissza, míg a hegyi-karabahi hatóságok azt mondták, „katonái megerősítették pozícióikat a frontvonalon”.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hiába szólították föl a feleket a harcok beszüntetésére. A hét elején Örményország bejelentette, hogy kész francia, orosz és amerikai közvetítőket elfogadni a konfliktus rendezése érdekében. Baku viszont azt követeli, hogy Jereván vonja ki csapatait Hegyi-Karabahból, és a helyi örmény csapatok is vonuljanak vissza az elfoglalt területekről.

Nikol Pasinján örmény kormányfő és Angela Merkel német kancellár szombat este telefonon megvitatta a Hegyi-Karabahban kialakult helyzetet. Az MTI szerint Pasinján a harci cselekmények alakulásáról, Törökország beavatkozásáról tájékoztatta a német kancellárt.