Az alsóház a demokratáké, a szenátus a republikánusoké

Nem mindegy, hogy az új elnöknek milyen összetételű kongresszussal kell együttműködnie.

Washington, 2020. november 3. Az amerikai törvényhozás, a kongresszus washingtoni épületének, a Capitoliumnak a szenátusi szárnya az amerikai elnök-, valamint képviselõházi és részleges szenátusi választások napján, 2020. november 3-án. MTI/AP/J. Scott Applewhite Fotó: J. Scott Applewhite

Az előzetes eredmények szerint az elnökválasztással egy időben megtartott kongresszusi választásokat követően

megőrzi többségét a szenátusban a Republikánus Párt, de többségben maradnak a képviselőházban a demokraták is.

Jelenleg a 435 fős képviselőház teljes egészét és a 100 fős szenátus egyharmadát választják újra. Ahogyan az elnökválasztás esetében, úgy a kongresszusi választásokon sem tudnak egyelőre végeredményt hirdetni a későn érkező levélszavazatok miatt.

Nem mindegy, hogy a győztes elnökjelöltnek milyen összetételű szenátussal és képviselőházzal kell együttműködnie,

a felső- és alsóház ugyanis számos esetben jelentősen korlátozhatja a mindenkori amerikai elnök hatalmát:

adót például nem vethet ki a képviselőház nélkül, a legjelentősebb kinevezésekhez – például a legfelsőbb bíróság tagjelöltjeinek jóváhagyásához – vagy egy nemzetközi szerződés aláírásához pedig a szenátus hozzájárulása kell.

Minden szövetségi állam 2-2 szenátort delegálhat, így áll össze a 100 tagú szenátus, amelynek jelenleg 53 republikánus tagja van. A USA Today napilap összefoglalója szerint

kevés az esély arra, hogy a demokraták megfordítsák az arányt, s átvegyék az irányítást.

Arizonában és Coloradóban sikerült demokrata párti jelöltnek elnyernie az eddigi republikánus szenátor helyét. Előbbiben Mark Kelly korábbi asztronatuta győzött. Montanában, Iowában, Dél-Karolinában és Texasban viszont a republikánusok le tudták győzni a demokrata párti kihívójukat, és Észak-Karolinában is hasonló végeredmény várható. Alabamában és Kansasban pedig a demokraták veszítettek egy-egy szenátori helyet a republikánusok javára, és az eddigi adatok alapján várhatóan Michiganben is veszíteni fognak egy helyet. Alabamában Tommy Tuberville egykori amerikaifutball-edző diadalmaskodott. Mitch McConnellt, a felsőházi republikánus többség vezetőjét Kentuckyban újraválasztották, ezzel a politikus sorban a hetedik győzelmét aratta. A 78 éves McConnellről a USA Today megjegyzi: nagy segítséget nyújtott Donald Trump elnöknek abban, hogy nemrég a szenátus jóváhagyta Trump konzervatív főbírójelöltjét, ezzel ötröl hatra növelve a konzervatívok arányát a három liberálissal szemben az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróságban.

Az előzetes eredmények és előrejelzések azt is valószínűsítik, hogy az alsóházban a demokratáknak sikerül megőrizniük a többségüket. Jelenleg a 435 fős képviselőházban 232 mandátummal rendelkeznek a demokrata pártiak. Nancy Pelosi demokrata házelnök a választás estéjén újságíróknak nyilatkozva megerősítette, hogy

a képviselőházi többség mindenképpen meglesz pártjának.

Egyúttal jelezte azt is, hogy készen áll újabb két évre vállalni a házelnöki megbízatást. Az 1987 óta kongresszusi képviselőként tevékenykedő 80 éves Pelosi közölte: azért fog harcolni, hogy megőrizzék az előző amerikai elnök, Barack Obama nevéhez fűződő egészségügyi biztosítási törvényt, illetve hogy legyőzzék a koronavírus-járványt, amelyet a demokraták szerint az elnök rosszul kezelt.