A nemzeti kisebbségek kölcsönös megismertetése a cél

A Szlovákiában megjelent könyv történelmi része ugyan foglalkozik a Beneš-dekrétumokkal, de még így is sok a hiányosság a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint.

Tankönyv jelent meg a Szlovákiában élő tizenhárom kisebbségről, köztük a magyarokról is, amelynek segítségével a tanárok egyes tanórák során bővíthetik a szlovák általános iskolák diákjainak tudását. Az elektronikusan elérhető könyv a 2016 – 2020-as időszak, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogait védő akcióterv feladataiból adódóan került kiadásra.

Hat oldalon, három tematikus részben – múlt, jelen, szokások és népi hagyományok – kerülnek bemutatásra az országban élő nemzeti kisebbségek olyan szerzők tollából, akik az adott kisebbség szakemberei, képviselői.

A magyarokat bemutató rész szerzője, Zuzana Caputová államelnök magyar tanácsadója, Simon Attila ajánlásával Radi Anita, történész, a Madari.sk oldal egyik szerzője.

A magyar kisebbséget bemutató fejezetből a szlovák tanulók megtudhatják mikor és hogyan érkeztek a magyarok a mai Szlovákia területére, egyes történelmi személyiségeinkről kapnak információt, mint Balassi Bálint, Pázmány Péter, Baross Gábor és Rákóczi Ferenc. A képek között feltűnik Szent István arcképe, Feszty Árpád Magyarok bejövetele című festménye és a turul is mint ősi totemállat. Arról, hogy mit sikerült a könyvben átadni a magyarokról, Falath Zsuzsanna muzeológust kérdeztük, aki a közelmúltban kiállt a felvidéki magyarok és a történelmi igazság mellett:

– Kicsit elfogult vagyok, mivel a magyar kultúrát jól ismerem, de ha egy teljesen szlovák gyermek szemével tekintek a magyarokat ismertető részre, akinek nem volt eddig lehetősége megismerkedni az itt élő magyarokkal, történelmükkel, kultúrájukkal, akkor úgy gondolom, hogy ez a könyv egy nagyon jó alapokkal szolgálhat számára

– fogalmazott a muzeológus. Hozzáfűzte: a történelmi áttekintés XX. századi részénél kiemeltem volna a Cseh megszállást, amikor a csehek és szlovákok könyörtelen és embertelen tetteket követett el a magyarok ellen.

Az ilyen események felemlítése lenne hivatott arra, hogy elkezdje lebontani a szlovák társadalomban azt a hamis mítoszt, hogy a magyarság ezeréves elnyomás alatt tartotta a szlovákokat, holott a felvidéki magyarság a huszadik században sokkal többet szenvedett, mint a szlovákok több száz éven keresztül a Magyar királyság területén – fejtette ki kérdésünkre.

A fiatal muzeológus, aki szót emelt a történelmi elferdítések ellen és emiatt kirúgták munkahelyéről, pozitívumként emeli ki, hogy a könyv történelmi része foglalkozik a Beneš-dekrétumokkal és a kitelepítésekkel.

A felvidéki magyarok jelenét bemutató blokk Dunaszerdahelyet, Komáromot és Rimaszombatot emeli ki, a legismertebb szervezeteket, rendezvényeket és intézeteket mutatja be, köztük a DAC futballklubbot. Feltűnik a Szlovákiában működő két magyar színház is, és bemutatásra kerül a hungarikum fogalma, valamint ismertebb nemzeti ünnepeink.

A Szlovákiában élő másik legnépesebb nemzetiséget, a romákat taglaló fejezet kapcsán Ravasz József főiskolai docens, romológus véleménye szerint néhány időrendi eltérés fedezhető fel. Mindemellett szerinte a kodifikált roma nyelv valamennyi roma népcsoport számára idegen.

– A tény, amely fel van tüntetve a könyvben, hogy a tanulók továbbtanulási sikereit kizárólag az anyanyelvük akadályozza, nem helytálló. Köztudott, hogy nem csak a roma nemzetiségű tanulók végzik tanulmányaikat anyanyelvüktől eltérő, állam vagy más nyelven, mégsem alapiskolai végzettséggel fejezik be tanulmányaikat. A roma személyiségek felsorolása, tudatos kihagyása, felületes adatgyűjtésre vall. Úgy vélem, a kultúra területén nem elég csak a zenéről, táncról kiemelten említést tenni. Hiányoznak a képzőművészek, írók, népzenekutatók. Ugyanezt a hiányosságot vélem felfedezni a romák jelenlegi helyzetét taglaló részben is. A mélyszegénység leírásával ellensúlyban, nincs feltüntetve az egyre sikeresebb roma intelligencia példája sem – magyarázta Ravasz József. Hozzáfűzte:

– A második és a harmadik roma törzshöz tartozó magyar ajkú romákról (romungró) és az oláh romákról (vlachiko rom) egy mondatban tesznek említést, holott a roma össznépesség felét képezik. Sajnálattal jegyzem meg, hogy az írás csak a közvélemény számára eddig is nyilvánvaló tényeket közli a nemzetiségről, azokat is hiányosan.

Az Állami Pedagógia Intézet szakemberekkel együttműködve állította össze a Nemzeti kisebbségek – ismerkedjünk meg című kiadványt, amely az országban élő nemzeti kisebbségek, konkrétan a bolgár, cseh, morva, horvát, magyar, német, lengyel, orosz, ruszin, roma, szerb, ukrán és zsidó kisebbség történelmét és életét mutatja be.

A publikáció kiegészítő tanagyag céljából készült az iskoláknak, tanítási nyelvtől függetlenül, hogy a diákok megismerjék a Szlovákiában élő kisebbségek történelmét, kultúráját és hagyományait

– nyilatkozta a kiadvánnyal kapcsolatosan a Magyar Nemzetnek Filip Monika oktatásügyi államtitkár.

A téma összetettségére való tekintettel a kiadvány a legfontosabb információkat tartalmazza csak, és nem ad választ a Szlovákia történelmével kapcsolatosan felmerülő minden kérdésre. Csupán áttekintést nyújt arról, hogy milyen nemzeti kisebbségek élnek az országban, bemutatja az őket jellemző legérdekesebb történéseket, történelmüket és jelenlegi életüket, szokásaikat. A könyv célja olyan új ismeretekkel szolgálni, amelyek elősegíthetik az itt élő nemzetek kölcsönös megismerését, megértését és tiszteletben tartását – olvashatjuk a tankönyv előszavában.