Mint azt az Amerika-szakértő kifejtette, a perek arról szólnak, hogy a hivatalban lévő elnök a kérdéses billegő államokban megkérdőjelezi a levélszavazatok hitelességét, érvelése szerint ugyanis azokat sok esetben el sem kellett volna fogadni. Hozzáfűzte, az egyik per részleges sikert ért el, hiszen az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság döntése értelmében Pennsylvania államban el kell különíteni azokat a levélszavazatokat, amelyek a választás napját követően érkeztek be. – Ez már meg is történt, és hasonló döntések még várhatók, de ez csak néhány ezer szavazatot jelent, érdemben tehát nem fog változtatni az eredményen. Még ha maga a küzdelem szorosnak is volt mondható, akkora szavazatkülönbség van Biden javára, hogy a bírói ítélet nem fordíthatja meg az eredményt – magyarázta a szakértő.
Csizmazia Gábor beszélt arról is: a történetnek ugyanakkor még nincs vége, hiszen az elektori kollégiumnak decemberben kell összeülnie és a szabályoknak megfelelően szavaznia, illetve megválasztania az elnököt, ebből a szempontból tehát még van hátra néhány formalitás. 2021. január 20-án azonban – az amerikai alkotmányban előírtaknak megfelelően – hivatalba kell lépnie az új, megválasztott elnöknek, míg Donald Trumpnak lejár a mandátuma. A kutató szerint bár Trump kampányában visszatérő elem volt a demokraták csalással vádolása, és a hivatalban lévő elnök egy megjegyzése kapcsán sokáig attól volt hangos az amerikai sajtó, hogy Trump nem adná át békésen a hatalmat, a kiszivárgott információk után valószínűsíthető, hogy ha ezek a perek lemennek, akkor a megfelelő keretek között fog lezajlani a hatalom átadása.
A szakértő elmondta azt is: ezt követően arra lehet számítani, hogy magánemberként továbbra is azt fogja hangoztatni, hogy a választást elcsalták. – Ez nyilván rendkívül ártalmas, de megjegyzem, Trump négy évvel ezelőtti riválisa, Hillary Clinton akkori demokrata elnökjelölt 2016 óta folyamatosan ezt csinálja, csak épp nem kap akkora sajtóvisszhangot – fűzte hozzá Csizmazia Gábor.
