A XII. században, a Notre-Dame építésekor alapított Maîtrise Notre-Dame de Paris zeneiskola kórusa minden évben 60 koncertet ad, amelyek a 2019. április 15-i tűzvész óta a megrongálódott épületben azonban elmaradtak. Az idei karácsonyi koncerttel a kórus nemcsak a katedrális szakrális szerepét szeretné életben tartani, hanem a koronavírus-járvánnyal sújtott embereknek is reményt akar adni.
A Notre-Dame a francia történelem szemtanúja, világhírű műalkotások ihletője, és
a kereszténységnek, sőt Franciaországnak is egyik szimbóluma
– mondja lapunknak a budapesti francia kolónia egyik tagja. – A Notre-Dame-ot szinte mindenki ismeri, vagy azért, mert már járt ott, vagy azért, mert Victor Hugo regényét olvasva az az érzése, mintha ismerné. A korai gótika mesterműve számos filmalkotásban megjelenik, festmények témája, Matisse, Chagall és Picasso is megfestette már. A párizsi Notre-Dame-ot, legalább a nevéről vagy egy-egy szép fényképéről szinte lehetetlen nem ismerni – teszi hozzá.
– A franciák erősen kötődnek a katedrálisokhoz. Minden nagyobb városban van legalább egy, és bár a többségük évszázadokkal ezelőtt épült, szerepet játszanak a XXI. századi ember hétköznapjaiban is. Nemcsak a keresztényeknek, hanem a többi vallás hívőinek is fontosak, csak mindenkinek másképp.
Nekünk, keresztényeknek egy katedrális a hitünk és a közös múltunk miatt fontos,
nekik pedig azért, mert amíg ezek az épületek állnak, addig ők is jól, nyugalomban és biztonságban élnek. Természetesen minden politikai vagy hitközösségben vannak radikális csoportok, amelyek szerint csak a saját értékeiknek van létjogosultságuk – vélekedik a munkája miatt Budapest és Párizs között ingázó üzletember.
A Notre-Dame felújítása 2019 áprilisában kezdődött, alig néhány nappal a tűzvész előtt.
Építészeti jelentősége miatt Franciaország legkiválóbb szakembereit vonták be a rekonstrukcióba.
A tűzvész után ennek még nagyobb lett a jelentősége, mert Párizs egyik legrégebbi épületét az összeomlás fenyegette. Az eredeti felújítási munkálatok miatt a dóm köré felhúzott állványzat a tűzben megolvadt, az égő fáklyaként a mélybe zuhanó huszártorony beszakította a többnyire még a XIII. században ácsolt tetőszerkezetet, a tető fennmaradó része pedig a tűzben később teljesen megsemmisült. A mélybe zuhanó torony és a tetőzet gerendái az épületben lévő tartóoszlopokat is megrongálták. A nagy hőben a katedrális építőkövei átforrósodtak, majd kihűltek (a tűzoltásban használt víz hatására is), ami miatt törékenyekké váltak.