Jacline Mouraud 2018 októberében lett egy csapásra ismert Franciaországban, amikor a Facebookon posztolt videójában angyali mosollyal beolvasott Emmanuel Macronnak, és felszólította az államfőt, hogy fejezze be a gépjármű-tulajdonosok elleni hadjáratát. Mouraud felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az elnök akkoriban léptetett életbe, és amelyek a sárga mellényesek tiltakozáshullámát is kiváltották: a gépjárművek műszaki előírásaira vonatkozó szigorításokat, a benzinár-emelkedést, a dízelautók üldözését, a radarerdők kialakítását a francia közutakon.
A sárgamellényesek újdonsült szószólója videóüzenetében többször elismételte, hogy neki és társainak tele van a hócipőjük, és egészen biztos abban, hogy az ország lakosságának nyolcvan százaléka egyetért vele.
Valóban, Mouraud népszerűsége az egekbe szökött, de a sárgamellényes tüntetések elfajulásával visszavonulót fújt, megerősítette, hogy a mozgalom eredeti céljai mellett teljes vállszélességgel kiáll, de az erőszaktól elhatárolódik.
Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Hétfői bejelentésében utalt a Franciaországot megosztó társadalmi feszültségekre, és közölte: alapos megfontolás után megerősödött benne a korábbi elhatározása, hogy indul a 2022-es köztársasági elnökválasztáson, azért,
hogy a hozzá hasonló hétköznapi kisembereket tudja képviselni, és visszaadhassa a szólás jogát azoknak, akiket már régóta elhallgattattak.
Mouraud saját politikai értékrendjét jobbközépen jelöli meg, elhatárolva magát a két másik elnökjelölttől: a radikális baloldalt képviselő Jean-Luc Mélenchontól, aki Mouraud véleménye szerint Franciaországot romba döntve akarja az országot előrevinni, és az erőteljesen jobboldali Marine Le Pentől is.
Fotó: AFP/Damien Meyer
Az Odoxa politikai közvélemény-kutató intézet december 4-i adatai szerint Emmanuel Macron megítélése a közelmúltban két területen javult. A koronavírus-járvány kitörése óta az elnök hivatali teljesítményét a megkérdezettek 43 százaléka értékeli pozitívan, ez hét százalékpont növekedést jelent a járvány előtti eredményekhez képest. A 18–24 éves korosztály körében kifejezetten megugrott az államfő népszerűsége: a fiatalok 58 százalékának szimpatikus (az év eleji negyven százalékkal ellentétben), 45 és 41 százalékuk szerint az elnök szerény és emberközeli (korábban a fiataloknak 27 és 30 százaléka gondolta ugyanezt). Több területen azonban marad még javítanivalója: tízből hat francia szerint Macron rossz elnök, a válaszadók 73 százaléka szerint a gazdagok elnöke és távol áll a néptől (71 százalék), alkalmatlan a terrorizmus kezelésére (61 százalék) és a rendőrség biztonságának a garantálására (74 százalék), valamint csak a tisztviselők és vállalatvezetők elnöke (60, illetve 65 százalék).
