II. világháborús fegyverraktár miatt tíz évre kitelepítenek egy svájci falut

Egy hegyoldalba vájt második világháborús raktár 3500 tonna lőszert rejt a svájci Mitholz közelében.

Obergoms, 2018. szeptember 13. Hegyi patak vezeti el az olvadó Rhone-gleccser táplálta tó vizét a Wallis svájci kantonbeli Obergoms településnél 2018. szeptember 13-án. A Lausanne-i Politechnikum (EPFL) változó alpesi és sarkvidéki környezetet vizsgáló központjának munkatársai mintákat vesznek a vízben élõ mikrobákból, hogy jobb rálátást nyerjenek a szélsõséges éghajlati körülmények között megtelepedõ mikroorganizmusok alkalmazkodóképességére. A tudósok reményei szerint a gleccserpatakokban fellelhetõ, szabad szemmel nem látható életformák tanulmányozása az éghajlatváltozás okozta rohamos gleccserolvadás hosszú távú következményeire is rávilágíthat. (MTI/EPA/Valentin Flauraud) Fotó: Valentin Flauraud

Legalább tíz évre kitelepítik a svájci Mitholz nevű falu lakosait, mivel a település melletti hegyoldalba vájt második világháborús fegyverraktár 3500 tonnányi lőszere még mindig veszélyt jelent – számol be róla a Reuters hírügynökség.

A második világháború alatt a svájci katonák stratégiája az volt, hogy ha támadás érné az egyébként semleges Svájcot, akkor a hegyekben kialakított búvóhelyeken és egyben lőszerraktárakban rejtőznének el, és innen támadnának vissza. Ennek az országos raktár-hálózatnak a részét képezte a Mitholz falubeli lőszertároló is.

A svájci kormány december 7-én, hétfőn hagyta jóvá a hegyoldalba vájt 3500 tonna lőszer eltávolításáról és a falu körülbelül 170 lakosának kártérítéséről szóló tervezetet.

A művelet az államnak akár 900 millió svájci frankjába is kerülhet – ez átszámítva 300 milliárd forintnak felel meg.

Az ország vezetői szerint a lőszerek eltávolítására azért van szükség, mert egy nemrég elvégzett kutatás alapján nagyobb veszélyt jelent a raktárban található lőszer, mint ahogyan azt a korábban, 1949-ben és 1986-ban végzett mérések megjósolták, amelyek egyébként a raktár kiürítését tartották kockázatosnak geológiai okokból – írja a Euronews.

A Berni-Alpokban fekvő robbanóanyagok korábban már tragédiához is vezettek: az eredetileg 7000 tonnányi lőszer egy része 1947 december 19-én felrobbant, hatalmas törmelékmennyiséget zúdítva a környező lakóházakra, amelynek következtében kilencen meghaltak, megsemmisült a faluközpont és a vasútállomás is. Mitholzot hamar újjáépítették, ám a maradék 3500 tonna lőszer még ma is a hegyoldalban rejtőzködik.

A Berni-Alpokban található Aletsch-gleccser, 2019. szeptember 26.
MTI/EPA/KEYSTONE/Anthony Anex

A robbanószerek eltávolítási műveletét előreláthatólag csak 2030-ban kezdik majd meg, mivel az előkészületi munkálatok is egy teljes évtizedig tarthatnak.

– Mitholz lakóinak el kell hagyniuk a falut legkésőbb a lőszerek eltávolításának megkezdéséig, a munkálatok előrehaladásától függően legalább tíz évre. A védelmi minisztérium támogatni fogja az érintetteket, leginkább a távozásukra való felkészülésben – jelentette ki a kormány nyilatkozatában.

Nem mindegyik lakos lelkesedik érte, hogy kiszakítják a gyökereiből

– mondta el a Reuters hírügynökségének Matthias Schmid, helyi kormányhivatalnok.

Sokan attól tartanak, hogy sosem térhetnek vissza otthonukba, ráadásul még az is bizonytalan, hogy hova telepítik őket. Schmid reméli, hogy még a legvonakodóbb lakost is sikerül meggyőzniük, hogy bár szívszorító a távozás, mégis elkerülhetetlen a biztonságuk érdekében.

– Az a célunk, hogy újratelepítsük a környéket, miután elhárítottuk a problémát

– tette hozzá Schmid.