Legalább tíz évre kitelepítik a svájci Mitholz nevű falu lakosait, mivel a település melletti hegyoldalba vájt második világháborús fegyverraktár 3500 tonnányi lőszere még mindig veszélyt jelent – számol be róla a Reuters hírügynökség.
A második világháború alatt a svájci katonák stratégiája az volt, hogy ha támadás érné az egyébként semleges Svájcot, akkor a hegyekben kialakított búvóhelyeken és egyben lőszerraktárakban rejtőznének el, és innen támadnának vissza. Ennek az országos raktár-hálózatnak a részét képezte a Mitholz falubeli lőszertároló is.
A svájci kormány december 7-én, hétfőn hagyta jóvá a hegyoldalba vájt 3500 tonna lőszer eltávolításáról és a falu körülbelül 170 lakosának kártérítéséről szóló tervezetet.
A művelet az államnak akár 900 millió svájci frankjába is kerülhet – ez átszámítva 300 milliárd forintnak felel meg.
Az ország vezetői szerint a lőszerek eltávolítására azért van szükség, mert egy nemrég elvégzett kutatás alapján nagyobb veszélyt jelent a raktárban található lőszer, mint ahogyan azt a korábban, 1949-ben és 1986-ban végzett mérések megjósolták, amelyek egyébként a raktár kiürítését tartották kockázatosnak geológiai okokból – írja a Euronews.
A Berni-Alpokban fekvő robbanóanyagok korábban már tragédiához is vezettek: az eredetileg 7000 tonnányi lőszer egy része 1947 december 19-én felrobbant, hatalmas törmelékmennyiséget zúdítva a környező lakóházakra, amelynek következtében kilencen meghaltak, megsemmisült a faluközpont és a vasútállomás is. Mitholzot hamar újjáépítették, ám a maradék 3500 tonna lőszer még ma is a hegyoldalban rejtőzködik.
MTI/EPA/KEYSTONE/Anthony Anex
A robbanószerek eltávolítási műveletét előreláthatólag csak 2030-ban kezdik majd meg, mivel az előkészületi munkálatok is egy teljes évtizedig tarthatnak.
– Mitholz lakóinak el kell hagyniuk a falut legkésőbb a lőszerek eltávolításának megkezdéséig, a munkálatok előrehaladásától függően legalább tíz évre. A védelmi minisztérium támogatni fogja az érintetteket, leginkább a távozásukra való felkészülésben – jelentette ki a kormány nyilatkozatában.
Nem mindegyik lakos lelkesedik érte, hogy kiszakítják a gyökereiből
– mondta el a Reuters hírügynökségének Matthias Schmid, helyi kormányhivatalnok.
Sokan attól tartanak, hogy sosem térhetnek vissza otthonukba, ráadásul még az is bizonytalan, hogy hova telepítik őket. Schmid reméli, hogy még a legvonakodóbb lakost is sikerül meggyőzniük, hogy bár szívszorító a távozás, mégis elkerülhetetlen a biztonságuk érdekében.
– Az a célunk, hogy újratelepítsük a környéket, miután elhárítottuk a problémát
– tette hozzá Schmid.
