Szigorú intézkedések nem épülhetnek bizonytalanságra

„Vannak országok, amelyeknek égető szüksége van a költségvetés gyors elfogadására” – fogalmazott a V4NA Hírügynökségnek adott interjújában Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes. Rámutatott, a vita időzítése nem is lehetne rosszabb, de Lengyelország nem tud elfogadni olyan megoldást, ami bizonytalan fogalmakra épít kemény szabályozásokat.

LENGYELORSZÁG Forrás: PIXABAY

Egyre drasztikusabb megnyilvánulások érkeznek az Európai Unió vezetőitől a lengyel-magyar költségvetési vétó kapcsán, többek között arról, hogy az unió kész megkerülni a két országot és beiktatni a jogállamisági mechanizmust a többéves pénzügyi keretbe.

„Ez végső soron lerombolná az egész Európai Uniót”

– jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes a V4NA hírügynökségnek adott interjújában. Rámutatott, bár vannak országok, amelyek készek hasonló lépéseket szorgalmazni, a legtöbb tagállam határozottan elutasítja a lehetőséget. „A EU-s tagországok többsége kompromisszumra törekszik, és amennyiben ez a kompromisszum összhangban van a szerződésekkel és garantálja a jogainkat, semmit nem lehet kizárni” – mondta a lengyel miniszterhelyettes.

„Az időzítés nem is lehetne rosszabb” – tette hozzá a politikus. Jablonski úgy fogalmazott, egységre van szükségünk a világjárvány idején és egyes tagországoknak égető szüksége van a költségvetés minél korábbi elfogadására. Hozzátette, Lengyelország mást sem akar, mint gyorsan keresztülvinni a költségvetést, de nem fogad el olyan megoldást, ami lehetővé tenné, hogy politikai alapon megvonjanak támogatásokat tagállamoktól az európai értékek állítólagos megszegése miatt, anélkül, hogy azokat konkrétan meghatároznák.

„Nem alapozhatunk szigorú intézkedéseket bizonytalanságra”

– fogalmaz Jablonski. Elmondta, hogy Európában számos különböző jogállamisági definíció létezik a tagállamok tradícióival, identitásával és alkotmányaival összhangban.

Rámutatott: „Ha nem tudunk közös megegyezésre jutni egy definíció kapcsán, érdemesebb azt a tagállamokra hagyni, hogy saját jogrendszerüknek megfelelően definiálják”.

Hozzátette,

ha az ennek meghatározására szükséges kompetenciákat a szerződések nem utalják az Európai Unió hatáskörébe, akkor azok egyedül a tagállamokhoz tartoznak.

Pawel Jablonski arról is beszélt, hogy sokan ma a jogállamiságra úgy tekintenek, mint egy büntető-eszközre, de ez tisztázásra szorul. „A jogállamiság nem büntetés, a szabályozás, amit a védelmére akarnak hozni lesz eszköz az EU kezében, hogy megbüntesse a tagállamokat”.

Hangsúlyozta, hogy a fogalmat körülölelő bizonytalanságokat egyes országoknak nem is áll érdekében tisztázni. „Vannak országok, ahol a bírákat például politikusok választják, vannak országok, ahol a bírákat más bírák választják – némi politikai közbenjárással – vannak rendszerek, ahol működik alkotmánybíróság és vannak ahol nem, tehát óriási különbségek vannak az európai tagállamok között”, mutat rá a politikus. Hozzátette, természetesen lehet vitázni a kérdésről, és akár javaslatot is beterjeszteni, hogy a bírókat ezentúl ne lehessen politikusi döntések alapján választani. „Nem hiszem, hogy Németország örülne ennek”, jegyezte meg, „mert náluk ez a bírói kinevezési rendszerük lényege. Nem mondom, hogy ez rossz, de egy más hagyomány” – szögezte le.

Jablonski rámutatott, hogy az Európai Bizottság soha nem is kritizálta a német modellt, ezért értetlenül áll a Lengyelországot és Magyarországot ért támadások előtt, ahol a bírói kinevezések kérdése sokkal kevésbé politizált.

„Ez a probléma. A kettős mérce, amit egyes tagállamokkal szemben alkalmaznak”

– jelentette ki.

A V4NA arról is kérdezte a külügyminiszter-helyettest, hogy lehetséges-e később rendezni a jogállamisági vitát. A válasz egyértelmű volt: „Csak most tudjuk megakadályozni a mechanizmus keresztülvitelét”. Rámutatott, hogy ha a költségvetést elfogadják, utána a mechanizmust már egyszerű többséggel is keresztül lehet vinni. „Nem dönthetünk a költségvetésről úgy, hogy nem tudjuk mik lesznek a szabályok” – jelentette ki Jablonski.

Hozzátette, a jogi kiszámíthatóság kulcsfontosságú eleme a jogállamiságnak, és a bizonytalanság maga is a jogállamiság megszegése.

A politikus arról is beszélt, hogy több komoly érdekcsoport is jelen van a játszmában, akik nem feltétlen kormányzati szereplők, de a liberális agendát erősítik és nem lehet tudni, hogy pontosan kik is ők. Rámutatott, hogy például Soros György is nyíltan támogatja a mechanizmust.

„Nem meglepetés, hogy számolnunk kell a jelenséggel” – jegyzi meg a külügyminiszter-helyettes, majd hozzáteszi:

„a tagállamoknak joguk van tudni, hogy kik állnak a változások mögött, mert ez alapvetése bármely demokratikus társadalomnak”.

Pawel Jablonski arról is beszélt, hogy a helyzetet rendkívül nehezíti a tény, hogy a világjárvány közepén kerül sor a vitára. Elmondta ugyanakkor, hogy Lengyelország jelenleg egész jól szerepel és a következő hónapokban jelentős javulás várható a gazdaságban az előrejelzések szerint.

„Ez nem szerencse kérdése, hanem a szilárd gazdasági alapnak köszönhetjük, amit az elmúlt években felépítettünk” – fogalmazott. Hozzátette, a lengyel kormány is arra vár, hogy megérkezzen a biztonságos és hatékony vakcina, amit a tagállamok és az Európai Gyógyszerügynökség is jóváhagy.

„Abban bízunk, hogy csak akkor hagyják jóvá a vakcinát, hogyha minden mellékhatás kizárható” – szögezte le Jablonski, aki hozzátette, hogy természetesen az oltóanyag beadatása önkéntes és ingyenes lesz.