2°C Aranka 2023. február 8. 
– Nem fél, hogy a repülőtéren letartóztatják? – kérdezte Navalnijt a repülőgépen az egyik német újságíró. – Engem? Letartóztatnak? Ez képtelenség – reagált az orosz politikus, miközben nagyon is tisztában lehetett vele, hogy ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
A Berlinből fél órás késéssel indult orosz diszkont légitársaság, a Pobeda járatán az ellenzéki politikus mellett a felesége, a sajtótitkára és az ügyvédje utazott, kevés számú egyéb utas és rengeteg újságíró társaságában. Navalnij múlt hét szerdán jelentette be, hogy öt hónap után vasárnap hazatér, amivel nem kis bosszúságot okozhatott az orosz hatóságoknak.
Az elmúlt hónapokban minden oldal jól láthatóan a tétek emelésére játszott:
Navalnij az augusztusi mérgezését követően lejáratta az orosz nemzetbiztonsági szolgálatot, az FSZB-t, sőt közvetlenül magát az elnököt, Vlagyimir Putyint vádolta meg az ellene készült merénylettel. A vádak szerint az akcióban résztvevő FSZB-munkatársak telefonbeszélgetéseit, útvonalát és neveiket is felfedték az ellenzéki politikust segítő oknyomozók, ami nemcsak az orosz elnök legfontosabb biztonsági intézményének a szervezetlenségét mutatta, hanem nagy ütést mért a szervezet presztízsére is.
A másik oldalon az orosz hatalmi szervek egymással versenyeztek, ki tud nagyobb csapást mérni a Németországban lábadozó Navalnijra: az orosz büntetés-végrehajtás kijelentette, hogy mivel Navalnij a külföldi tartózkodása során megsértette a felfüggesztett börtönbüntetésére vonatkozó szabályokat, le fogják tartóztatni, hogy bíróság döntsön a további sorsáról. Az ügyészség egy újabb vizsgálatot kezdeményezett Navalnij korrupcióellenes szervezete ügyében, miközben a már említett FSZB nem volt hajlandó vizsgálni az ellenzéki vezető oroszországi augusztusi megmérgezését.
A helyzet feloldhatatlanná vált: látszott, hogy az orosz hatóságok mindent megtesznek azért, hogy Navalnij soha ne térjen vissza Oroszországba, miközben a vezetői ambíciókat dédelgető politikusnak nem maradt más opció.
Ezek után az is borítékolható volt, hogy a nyilvánvaló reputációs veszteségek ellenére Navalnijt azonnal letartóztatják a hazatérését követően: ha nem így lenne, az a rendszer gyengeségét mutatná.
Napokkal visszatérése előtt az FSZB lakásukon látogatta meg a legismertebb orosz ellenzéki aktivistákat, és óva intette őket, hogy a repülőtéren várják a politikust. Ennek ellenére vasárnap este a vnukovói repülőtéren több ezres tömeg gyűlt össze. A reptérhez kivezényelték a speciális alakulatokat, az épületet lezárták, és csak repülőjeggyel lehetett bejutni.
A repülőgép azonban végül nem Vnukovóban szállt le: a repülőtér előtt a Pobeda éles kanyart vett, és a seremetyevói repülőtér felé indult. Vnukovót egy órára lezárták a repülőgép forgalom előtt. Az adminisztráció szerint a problémát egy „hótakarító gép keféjének az elakadása” jelentette, azonban ahogy Navalnij gépe földet ért Seremetyevóban, Vnukovó is folytatta a munkát.
– Nem mondhatom azt, hogy az én választásom volt, hogy visszatérek, vagy ne térek vissza Oroszországba. Ez a kérdés egy pillanatig sem merült fel bennem – mondta a leszállást követően rögtönzött sajtókonferencián Navalnij. – Ez az elmúlt öt hónap legszebb napja számomra, annak ellenére, hogy Németország egy nagyon klassz ország… Itt van az otthonom. Visszajöttem, és nem félek. Tudom, hogy igazam van, és az összes büntetőeljárás ellenem koholt – fejtette ki a politikus.
Az útlevél-ellenőrzésen a politikus azonban már nem jutott át – a tranzitzónában letartóztatták, ami heves nemzetközi reakciókat váltott ki.
Az orosz hatóságok lépéseit bírálták többek között az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Lengyelország és más európai országok. A TASSZ hírügynökség információi alapján Navalnij ügyét hétfőn tárgyalhatja az Európai Parlament, egy héttel később pedig az Európai Tanács. Hétfőre, a letartóztatás hírére a rubel is jelentősen gyengült.
A lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau Navalnij azonnali szabadon bocsátásában bízik
Kérdés, hogy magának Navalnijnak volt-e konkrét terve a hazatérése után, vagy csak improvizált, mint az ismert közgazdasági játékelméletben, hogy teljes gázzal haladva ki húzza előbb félre a kormányt. Sokan a 2003-ban bebörtönzött orosz oligarchához, Mihail Hodorkovszkijhoz hasonlítják, míg mások a volt dél-afrikai elnökhöz, Nelson Mandelához. Csakhogy az előbbi több mint tíz évet volt fogságban, és azóta a külvilágtól viszonylag elvonultan, száműzetésben éli napjait, míg az utóbbi, bár végül elnök lett, összesen mégis 27 évet töltött börtönökben.
A baloldal választási kampányát milliárdokkal támogató Action for Democracy megtéveszthette az amerikai hatóságokat.
Egy baloldali domináns párt kialakítását sürgeti Molnár Csaba.
Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre nyomában.
Emelkedő jövedelmeket hozott a munkaalapú gazdaság, a Momentum mégis felszámolná.
A rossz építkezés, a korai időpont és a kis mélység is hozzájárult a tragédiához.
Az ellenzéki párt bővíteni tudta támogatóinak körét szankcióellenes politikájával.
