Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„A koronavírus-járvány, illetve a különféle rendkívül erőteljes politikai lépések ellenére továbbra is több mint százezer illegális határátlépés történt az EU külső határainál, jól mutatja, hogy a tömeges illegális migráció nyomása fennmaradt, és nem tértek vissza az arab tavasz előtti „békeévek””
– írta a Migrációkutató Intézet elemzése, melynek szerzői, Janik Szabolcs és Marsai Viktor azt vizsgálták, hogy a tavalyi évet minden területen meghatározó világjárvány hogyan befolyásolta az Európába irányuló illegális bevándorlás trendjeit.
Habár a pandémia adott némi okot az optimizmusra, hiszen a koronavírus okozta helyzet, valamint az európai kormányok menekültpolitikai intézkedései némileg csökkentették az illegális bevándorlók számát, összességében nem történt nagyon jelentős változás. A tavalyi évben összesen 124 ezer illegális határátlépést regisztrált Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség –, a 2019-es adatokkal összevetve ez csupán 13 százalékos visszaesést jelent. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint ez a csökkenés annak köszönhető, hogy 2020 áprilisától júliusáig a koronavírus-helyzet miatt rendkívül alacsony volt az illegális határátlépők száma.
A marokkói hatóságok 32 ezer, a török szervek pedig mintegy 122 ezer illegális bevándorló Európai Unióba történő belépését akadályozták meg 2020-ban, vagyis a 124 ezres szám akár ennek a duplája is lehetett volna
– írják a tanulmányban a kutatók utalva arra, hogy szerintük nemcsak az európai célországok, hanem az unió déli és keleti szomszédainak a menekültpolitikája is hozzájárult az illegális migráció csökkenéséhez.
A kutatók összesen öt, az illegális bevándorlók körében népszerű útvonalat – a nyugat-afrikai, a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán, a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalakat – vizsgáltak, melyek statisztikai adataiból kiderült, hogy három esetében jelentősen megnőtt a határátlépők száma. A nyugat-afrikai útvonal például mintegy 700 százalékos emelkedést mutat a 2019-es adatokhoz képest, Olaszország partjainál pedig több mint 150 százalékkal többen jelentek meg a Földközi-tenger túloldaláról a világjárvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozások ellenére is.
2020 egyik legfontosabb újdonságát a nyugat-afrikai útvonal ismételt megélénkülése és az azon fekvő Kanári-szigetek migrációs válsága jelentette
– írta Janik és Marsai tanulmányában utalva arra, hogy utoljára 2006-ban volt ennyire magas az ide érkezők száma.
A kutatók szerint mivel Marokkó teljesen lezárta határait, valamint az instabil líbiai helyzet miatt az afrikai migránsok többnyire ezt az 1500 kilométeres tengeri útvonalat választották, hogy elérjék Európát. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ezen bevándorlók esetében – mivel többnyire politikailag stabil nyugat-afrikai országokból és Marokkóból érkeznek – gazdasági migránsokról van szó.
A török kormány még év elején döntött úgy, hogy megnyitja határait, utat adva a menekültáradatnak az Európai Unió területére. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy Görögország szigorúbb fellépést ígérő jobboldali kormánya az Európai Bizottság támogatásával eredményesen tudta védeni határait, így az éves érkezésszám húszezer alá esett – ez 76 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adatokhoz képest. A dél-európai államban már meglehetősen forró volt a menekülthelyzet, ami a leszboszi Moria tábor szeptemberi felgyújtásával teljesedett ki.
Ezzel szemben a nyugat-balkáni útvonalon 27 ezer esetet regisztráltak a hatóságok, ami 78 százalékkal több, mint 2019-ben. Janik és Marsai szerint a számok hirtelen megugrásának hátterében az állhat, hogy a nem uniós, balkáni államokba – Észak-Macedóniába, Albániába, Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába, valamint kisebb részben Szerbiába – folyamatosan érkeztek a migránsok Görögországból és rengetegen voltak azok is, akik már a világjárvány kirobbanása előtt ott tartózkodtak. A szakértők úgy vélik, hogy a felsorolt európai államok nem rendelkeznek megfelelő határvédelmi kapacitásokkal és erőforrásokkal, továbbá a kormányok menekültpolitikájának központjában az áll, hogy a migránsok minél előbb elhagyják országaik területét.
Habár a líbiai parti őrség sikeresnek bizonyult – Málta vonatkozásában mintegy hétezer átkelést akadályoztak meg november végéig –, az Olaszországot megcélzó közép-mediterrán útvonal még így is a migránsok egyik legkedveltebb útvonala.
Az olaszok nehéz helyzetén nem segített, hogy a baloldali kormány nem tudott hatékony migrációs politikát felmutatni
– írják a kutatók az elemzésben.
Az előző évben több mint 36 ezer illegális bevándorló lépte át az európai határokat, ami mintegy 154 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint a számok hirtelen emelkedése a harmadik líbiai polgárháború elhúzódásával, valamint az ország gazdasági helyzetének romlásával indokolható. A tavalyi a demográfiai adatokban is változást hozott: az útvonal már nem a szubszaharaiak körében volt népszerű, hanem a tunéziaiak és a bangladesi állampolgárok voltak többségben.
A Marokkót és Spanyolországot összekötő nyugat-mediterrán útvonalon az utóbbi néhány évben nőtt meg az illegális határátkelők száma, azonban a két ország koronavírus-politikájának eredményeként érezhető mértékben, mintegy 28 százalékkal csökkent a migránsok száma. Spanyolország azon európai államok közé tartozott, ahol a legmagasabbak voltak a fertőzöttségi mutatók, így a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy legalább az illegális migráció ne rontson az ország helyzetén. Marokkó például saját állampolgárainak beutazását sem engedélyezte hónapokon keresztül, emellett pedig nemcsak a legális, hanem az illegális migráció csökkentésére is számos intézkedést vezetett be.
A USAID-hálózat világméretű hatalmi gépezetként működött.
Zelenszkij akkora zakót kapott az Egyesült Államok elnökétől, hogy a NATO-csúcsra már zakóban ment.
Zelenszkij közeli embere is érintett.
„Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a gazdák, a magyar gazdák feje fölött akar megállapodást kötni.”
Kiderült, mikor csap le a pusztító vihar az országra
Most a messiásról áradozik
Dárdai Pálnak ezt nehéz lesz megemésztenie, mintha elfelejtették volna
Orbán véresszájú ellenfele leleplezte Magyar Péter ördögi tervét
Rá sem lehet ismerni erre a Fradira, Robbie Keane nehéz feladatra vállalkozott
Orbán Viktor: Akárminek is gondolja magát, nem szórakozhat nemzeti szimbólumainkkal
A luxusfeleség: Olena Zelenszka
Újra kapható a nyár slágerterméke a Lidlben, ennyiért nincs máshol!
Váratlan helyről kapta meg a kegyelemdöfést Aranyosi Péter, Kormos Anett volt a tettes
Azahriah gusztustalan módon sértegette a Fidesz szavazókat, elgurult a gyógyszere
Baloldali megmondóember állt ki a Csík zenekar énekesnője mellett + videó
Meggyűlt a hattyúbanda baja a rendőrökkel Dunaharasztin + fotók
A USAID-hálózat világméretű hatalmi gépezetként működött.
Zelenszkij akkora zakót kapott az Egyesült Államok elnökétől, hogy a NATO-csúcsra már zakóban ment.
Zelenszkij közeli embere is érintett.
„Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a gazdák, a magyar gazdák feje fölött akar megállapodást kötni.”
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A USAID-hálózat világméretű hatalmi gépezetként működött.
Képviselők is vannak köztük.
Zelenszkij akkora zakót kapott az Egyesült Államok elnökétől, hogy a NATO-csúcsra már zakóban ment.
Zelenszkij közeli embere is érintett.
Szijjártó Péter jelentkezett a kormányülésről.
„Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a gazdák, a magyar gazdák feje fölött akar megállapodást kötni.”
A kormány országos szintű beavatkozásra készül.
A nagy meleg ártott meg az énekesnek vagy más?
Képviselők is vannak köztük.
Zelenszkij akkora zakót kapott az Egyesült Államok elnökétől, hogy a NATO-csúcsra már zakóban ment.
Az intézkedésnek az egész ingatlanpiacra hatása lesz.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
