„A koronavírus-járvány, illetve a különféle rendkívül erőteljes politikai lépések ellenére továbbra is több mint százezer illegális határátlépés történt az EU külső határainál, jól mutatja, hogy a tömeges illegális migráció nyomása fennmaradt, és nem tértek vissza az arab tavasz előtti „békeévek””
– írta a Migrációkutató Intézet elemzése, melynek szerzői, Janik Szabolcs és Marsai Viktor azt vizsgálták, hogy a tavalyi évet minden területen meghatározó világjárvány hogyan befolyásolta az Európába irányuló illegális bevándorlás trendjeit.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo
Habár a pandémia adott némi okot az optimizmusra, hiszen a koronavírus okozta helyzet, valamint az európai kormányok menekültpolitikai intézkedései némileg csökkentették az illegális bevándorlók számát, összességében nem történt nagyon jelentős változás. A tavalyi évben összesen 124 ezer illegális határátlépést regisztrált Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség –, a 2019-es adatokkal összevetve ez csupán 13 százalékos visszaesést jelent. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint ez a csökkenés annak köszönhető, hogy 2020 áprilisától júliusáig a koronavírus-helyzet miatt rendkívül alacsony volt az illegális határátlépők száma.
A marokkói hatóságok 32 ezer, a török szervek pedig mintegy 122 ezer illegális bevándorló Európai Unióba történő belépését akadályozták meg 2020-ban, vagyis a 124 ezres szám akár ennek a duplája is lehetett volna
– írják a tanulmányban a kutatók utalva arra, hogy szerintük nemcsak az európai célországok, hanem az unió déli és keleti szomszédainak a menekültpolitikája is hozzájárult az illegális migráció csökkenéséhez.
A kutatók összesen öt, az illegális bevándorlók körében népszerű útvonalat – a nyugat-afrikai, a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán, a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalakat – vizsgáltak, melyek statisztikai adataiból kiderült, hogy három esetében jelentősen megnőtt a határátlépők száma. A nyugat-afrikai útvonal például mintegy 700 százalékos emelkedést mutat a 2019-es adatokhoz képest, Olaszország partjainál pedig több mint 150 százalékkal többen jelentek meg a Földközi-tenger túloldaláról a világjárvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozások ellenére is.
Kanári-szigetek az új Leszbosz
2020 egyik legfontosabb újdonságát a nyugat-afrikai útvonal ismételt megélénkülése és az azon fekvő Kanári-szigetek migrációs válsága jelentette
– írta Janik és Marsai tanulmányában utalva arra, hogy utoljára 2006-ban volt ennyire magas az ide érkezők száma.
A kutatók szerint mivel Marokkó teljesen lezárta határait, valamint az instabil líbiai helyzet miatt az afrikai migránsok többnyire ezt az 1500 kilométeres tengeri útvonalat választották, hogy elérjék Európát. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ezen bevándorlók esetében – mivel többnyire politikailag stabil nyugat-afrikai országokból és Marokkóból érkeznek – gazdasági migránsokról van szó.
