
Európába igyekvő illegális bevándorlók a parton, miután a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe érkeztek 2020. november 20-án
Fotó: MTI/AP/Javier Bauluz
Forró menekülthelyzet Görögországban
A török kormány még év elején döntött úgy, hogy megnyitja határait, utat adva a menekültáradatnak az Európai Unió területére. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy Görögország szigorúbb fellépést ígérő jobboldali kormánya az Európai Bizottság támogatásával eredményesen tudta védeni határait, így az éves érkezésszám húszezer alá esett – ez 76 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adatokhoz képest. A dél-európai államban már meglehetősen forró volt a menekülthelyzet, ami a leszboszi Moria tábor szeptemberi felgyújtásával teljesedett ki.

A tűzvészben megsemmisült Moria migránstábor volt lakói tüntetnek a görögországi Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben 2020. szeptember 11-én. A két nappal korábban leégett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertőzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói okozták a tüzet a koronavírus terjedésétől tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz
Menekültek tömegei várakoztak a Balkánon
Ezzel szemben a nyugat-balkáni útvonalon 27 ezer esetet regisztráltak a hatóságok, ami 78 százalékkal több, mint 2019-ben. Janik és Marsai szerint a számok hirtelen megugrásának hátterében az állhat, hogy a nem uniós, balkáni államokba – Észak-Macedóniába, Albániába, Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába, valamint kisebb részben Szerbiába – folyamatosan érkeztek a migránsok Görögországból és rengetegen voltak azok is, akik már a világjárvány kirobbanása előtt ott tartózkodtak. A szakértők úgy vélik, hogy a felsorolt európai államok nem rendelkeznek megfelelő határvédelmi kapacitásokkal és erőforrásokkal, továbbá a kormányok menekültpolitikájának központjában az áll, hogy a migránsok minél előbb elhagyják országaik területét.

Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók esznek a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, részben leégett lipai befogadótáborban 2021. január 11-én. A migránsok legtöbbjét fűtött katonai sátrakban szállásolták el
Fotó: MTI/AP/Kemal Softic
Az olasz politika kudarcot vallott
Habár a líbiai parti őrség sikeresnek bizonyult – Málta vonatkozásában mintegy hétezer átkelést akadályoztak meg november végéig –, az Olaszországot megcélzó közép-mediterrán útvonal még így is a migránsok egyik legkedveltebb útvonala.
Az olaszok nehéz helyzetén nem segített, hogy a baloldali kormány nem tudott hatékony migrációs politikát felmutatni
– írják a kutatók az elemzésben.
Az előző évben több mint 36 ezer illegális bevándorló lépte át az európai határokat, ami mintegy 154 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint a számok hirtelen emelkedése a harmadik líbiai polgárháború elhúzódásával, valamint az ország gazdasági helyzetének romlásával indokolható. A tavalyi a demográfiai adatokban is változást hozott: az útvonal már nem a szubszaharaiak körében volt népszerű, hanem a tunéziaiak és a bangladesi állampolgárok voltak többségben.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!