olaszország törökország migráció illegális migráció Európai Unió görögország Spanyolország Málta balkán

Ötszörös emelkedés az illegális migráció egyik útvonalán

A világjárvány és a menekültpolitikák sem csökkentették jelentős mértékben az illegális határátkelők számát.

2021. 01. 14. 15:37

Lipa, 2020. december 29. Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók távoznak a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, a bevándorláspárti kormányközi Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által bezáratott lipai befogadótáborból 2020. december 29-én. Hat nappal korábban a bezárás miatt néhány táborlakó felgyújtott több sátrat és konténert. MTI/EPA/Fehim Demir Fotó: Fehim Demir

„A koronavírus-járvány, illetve a különféle rendkívül erőteljes politikai lépések ellenére továbbra is több mint százezer illegális határátlépés történt az EU külső határainál, jól mutatja, hogy a tömeges illegális migráció nyomása fennmaradt, és nem tértek vissza az arab tavasz előtti „békeévek””

– írta a Migrációkutató Intézet elemzése, melynek szerzői, Janik Szabolcs és Marsai Viktor azt vizsgálták, hogy a tavalyi évet minden területen meghatározó világjárvány hogyan befolyásolta az Európába irányuló illegális bevándorlás trendjeit.

Lampedusa, 2020. augusztus 4.
Fotó: MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo

Habár a pandémia adott némi okot az optimizmusra, hiszen a koronavírus okozta helyzet, valamint az európai kormányok menekültpolitikai intézkedései némileg csökkentették az illegális bevándorlók számát, összességében nem történt nagyon jelentős változás. A tavalyi évben összesen 124 ezer illegális határátlépést regisztrált Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség –, a 2019-es adatokkal összevetve ez csupán 13 százalékos visszaesést jelent. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint ez a csökkenés annak köszönhető, hogy 2020 áprilisától júliusáig a koronavírus-helyzet miatt rendkívül alacsony volt az illegális határátlépők száma.

A marokkói hatóságok 32 ezer, a török szervek pedig mintegy 122 ezer illegális bevándorló Európai Unióba történő belépését akadályozták meg 2020-ban, vagyis a 124 ezres szám akár ennek a duplája is lehetett volna

– írják a tanulmányban a kutatók utalva arra, hogy szerintük nemcsak az európai célországok, hanem az unió déli és keleti szomszédainak a menekültpolitikája is hozzájárult az illegális migráció csökkenéséhez.

A kutatók összesen öt, az illegális bevándorlók körében népszerű útvonalat – a nyugat-afrikai, a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán, a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalakat – vizsgáltak, melyek statisztikai adataiból kiderült, hogy három esetében jelentősen megnőtt a határátlépők száma. A nyugat-afrikai útvonal például mintegy 700 százalékos emelkedést mutat a 2019-es adatokhoz képest, Olaszország partjainál pedig több mint 150 százalékkal többen jelentek meg a Földközi-tenger túloldaláról a világjárvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozások ellenére is.

Kanári-szigetek az új Leszbosz

2020 egyik legfontosabb újdonságát a nyugat-afrikai útvonal ismételt megélénkülése és az azon fekvő Kanári-szigetek migrációs válsága jelentette

– írta Janik és Marsai tanulmányában utalva arra, hogy utoljára 2006-ban volt ennyire magas az ide érkezők száma.

A kutatók szerint mivel Marokkó teljesen lezárta határait, valamint az instabil líbiai helyzet miatt az afrikai migránsok többnyire ezt az 1500 kilométeres tengeri útvonalat választották, hogy elérjék Európát. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ezen bevándorlók esetében – mivel többnyire politikailag stabil nyugat-afrikai országokból és Marokkóból érkeznek – gazdasági migránsokról van szó.

Arguineguin, 2020. november 20.
Európába igyekvő illegális bevándorlók a parton, miután a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe érkeztek 2020. november 20-án
Fotó: MTI/AP/Javier Bauluz

Forró menekülthelyzet Görögországban

A török kormány még év elején döntött úgy, hogy megnyitja határait, utat adva a menekültáradatnak az Európai Unió területére. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy Görögország szigorúbb fellépést ígérő jobboldali kormánya az Európai Bizottság támogatásával eredményesen tudta védeni határait, így az éves érkezésszám húszezer alá esett – ez 76 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adatokhoz képest. A dél-európai államban már meglehetősen forró volt a menekülthelyzet, ami a leszboszi Moria tábor szeptemberi felgyújtásával teljesedett ki.

Mitilíni, 2020. szeptember 22.
A tűzvészben megsemmisült Moria migránstábor volt lakói tüntetnek a görögországi Leszbosz szigetének fővárosában, Mitilíniben 2020. szeptember 11-én. A két nappal korábban leégett Moria táborban, ahol 12 600 ember tartózkodott, rendszeresek voltak a rendbontások, miután a létesítményt koronavírus-fertőzés miatt karantén alá helyezték. A görög hatóságok szerint a tábor lakói okozták a tüzet a koronavírus terjedésétől tartva és az elrendelt karantén elleni tiltakozásul
Fotó: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz

Menekültek tömegei várakoztak a Balkánon

Ezzel szemben a nyugat-balkáni útvonalon 27 ezer esetet regisztráltak a hatóságok, ami 78 százalékkal több, mint 2019-ben. Janik és Marsai szerint a számok hirtelen megugrásának hátterében az állhat, hogy a nem uniós, balkáni államokba – Észak-Macedóniába, Albániába, Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába, valamint kisebb részben Szerbiába – folyamatosan érkeztek a migránsok Görögországból és rengetegen voltak azok is, akik már a világjárvány kirobbanása előtt ott tartózkodtak. A szakértők úgy vélik, hogy a felsorolt európai államok nem rendelkeznek megfelelő határvédelmi kapacitásokkal és erőforrásokkal, továbbá a kormányok menekültpolitikájának központjában az áll, hogy a migránsok minél előbb elhagyják országaik területét.

Lipa, 2021. január 12.
Az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók esznek a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, részben leégett lipai befogadótáborban 2021. január 11-én. A migránsok legtöbbjét fűtött katonai sátrakban szállásolták el
Fotó: MTI/AP/Kemal Softic

Az olasz politika kudarcot vallott

Habár a líbiai parti őrség sikeresnek bizonyult – Málta vonatkozásában mintegy hétezer átkelést akadályoztak meg november végéig –, az Olaszországot megcélzó közép-mediterrán útvonal még így is a migránsok egyik legkedveltebb útvonala.

Az olaszok nehéz helyzetén nem segített, hogy a baloldali kormány nem tudott hatékony migrációs politikát felmutatni

– írják a kutatók az elemzésben.

Az előző évben több mint 36 ezer illegális bevándorló lépte át az európai határokat, ami mintegy 154 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint a számok hirtelen emelkedése a harmadik líbiai polgárháború elhúzódásával, valamint az ország gazdasági helyzetének romlásával indokolható. A tavalyi a demográfiai adatokban is változást hozott: az útvonal már nem a szubszaharaiak körében volt népszerű, hanem a tunéziaiak és a bangladesi állampolgárok voltak többségben.

Földközi-tenger, 2021. január 4.
Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók az olasz partokat nézik, miután a Proactiva Open Arms spanyol nem kormányzati szervezet egyik hajója a fedélzetére vette őket a Földközi-tengeren 2021. január 4-én. Az olasz hatóságok engedélyezték, hogy a 265 migránst szállító hajó lehorgonyozzon Szicília partjai előtt
Fotó: MTI/AP/Joan Mateu

Spanyolország megtelt

A Marokkót és Spanyolországot összekötő nyugat-mediterrán útvonalon az utóbbi néhány évben nőtt meg az illegális határátkelők száma, azonban a két ország koronavírus-politikájának eredményeként érezhető mértékben, mintegy 28 százalékkal csökkent a migránsok száma. Spanyolország azon európai államok közé tartozott, ahol a legmagasabbak voltak a fertőzöttségi mutatók, így a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy legalább az illegális migráció ne rontson az ország helyzetén. Marokkó például saját állampolgárainak beutazását sem engedélyezte hónapokon keresztül, emellett pedig nemcsak a legális, hanem az illegális migráció csökkentésére is számos intézkedést vezetett be.