Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„A koronavírus-járvány, illetve a különféle rendkívül erőteljes politikai lépések ellenére továbbra is több mint százezer illegális határátlépés történt az EU külső határainál, jól mutatja, hogy a tömeges illegális migráció nyomása fennmaradt, és nem tértek vissza az arab tavasz előtti „békeévek””
– írta a Migrációkutató Intézet elemzése, melynek szerzői, Janik Szabolcs és Marsai Viktor azt vizsgálták, hogy a tavalyi évet minden területen meghatározó világjárvány hogyan befolyásolta az Európába irányuló illegális bevándorlás trendjeit.
Habár a pandémia adott némi okot az optimizmusra, hiszen a koronavírus okozta helyzet, valamint az európai kormányok menekültpolitikai intézkedései némileg csökkentették az illegális bevándorlók számát, összességében nem történt nagyon jelentős változás. A tavalyi évben összesen 124 ezer illegális határátlépést regisztrált Frontex – az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség –, a 2019-es adatokkal összevetve ez csupán 13 százalékos visszaesést jelent. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint ez a csökkenés annak köszönhető, hogy 2020 áprilisától júliusáig a koronavírus-helyzet miatt rendkívül alacsony volt az illegális határátlépők száma.
A marokkói hatóságok 32 ezer, a török szervek pedig mintegy 122 ezer illegális bevándorló Európai Unióba történő belépését akadályozták meg 2020-ban, vagyis a 124 ezres szám akár ennek a duplája is lehetett volna
– írják a tanulmányban a kutatók utalva arra, hogy szerintük nemcsak az európai célországok, hanem az unió déli és keleti szomszédainak a menekültpolitikája is hozzájárult az illegális migráció csökkenéséhez.
A kutatók összesen öt, az illegális bevándorlók körében népszerű útvonalat – a nyugat-afrikai, a nyugat-mediterrán, a közép-mediterrán, a nyugat-balkáni és a kelet-mediterrán útvonalakat – vizsgáltak, melyek statisztikai adataiból kiderült, hogy három esetében jelentősen megnőtt a határátlépők száma. A nyugat-afrikai útvonal például mintegy 700 százalékos emelkedést mutat a 2019-es adatokhoz képest, Olaszország partjainál pedig több mint 150 százalékkal többen jelentek meg a Földközi-tenger túloldaláról a világjárvány visszaszorítása érdekében bevezetett korlátozások ellenére is.
2020 egyik legfontosabb újdonságát a nyugat-afrikai útvonal ismételt megélénkülése és az azon fekvő Kanári-szigetek migrációs válsága jelentette
– írta Janik és Marsai tanulmányában utalva arra, hogy utoljára 2006-ban volt ennyire magas az ide érkezők száma.
A kutatók szerint mivel Marokkó teljesen lezárta határait, valamint az instabil líbiai helyzet miatt az afrikai migránsok többnyire ezt az 1500 kilométeres tengeri útvonalat választották, hogy elérjék Európát. A szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ezen bevándorlók esetében – mivel többnyire politikailag stabil nyugat-afrikai országokból és Marokkóból érkeznek – gazdasági migránsokról van szó.
A török kormány még év elején döntött úgy, hogy megnyitja határait, utat adva a menekültáradatnak az Európai Unió területére. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy Görögország szigorúbb fellépést ígérő jobboldali kormánya az Európai Bizottság támogatásával eredményesen tudta védeni határait, így az éves érkezésszám húszezer alá esett – ez 76 százalékos csökkenést jelent a 2019-es adatokhoz képest. A dél-európai államban már meglehetősen forró volt a menekülthelyzet, ami a leszboszi Moria tábor szeptemberi felgyújtásával teljesedett ki.
Ezzel szemben a nyugat-balkáni útvonalon 27 ezer esetet regisztráltak a hatóságok, ami 78 százalékkal több, mint 2019-ben. Janik és Marsai szerint a számok hirtelen megugrásának hátterében az állhat, hogy a nem uniós, balkáni államokba – Észak-Macedóniába, Albániába, Montenegróba és Bosznia-Hercegovinába, valamint kisebb részben Szerbiába – folyamatosan érkeztek a migránsok Görögországból és rengetegen voltak azok is, akik már a világjárvány kirobbanása előtt ott tartózkodtak. A szakértők úgy vélik, hogy a felsorolt európai államok nem rendelkeznek megfelelő határvédelmi kapacitásokkal és erőforrásokkal, továbbá a kormányok menekültpolitikájának központjában az áll, hogy a migránsok minél előbb elhagyják országaik területét.
Habár a líbiai parti őrség sikeresnek bizonyult – Málta vonatkozásában mintegy hétezer átkelést akadályoztak meg november végéig –, az Olaszországot megcélzó közép-mediterrán útvonal még így is a migránsok egyik legkedveltebb útvonala.
Az olaszok nehéz helyzetén nem segített, hogy a baloldali kormány nem tudott hatékony migrációs politikát felmutatni
– írják a kutatók az elemzésben.
Az előző évben több mint 36 ezer illegális bevándorló lépte át az európai határokat, ami mintegy 154 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A Migrációkutató Intézet munkatársai szerint a számok hirtelen emelkedése a harmadik líbiai polgárháború elhúzódásával, valamint az ország gazdasági helyzetének romlásával indokolható. A tavalyi a demográfiai adatokban is változást hozott: az útvonal már nem a szubszaharaiak körében volt népszerű, hanem a tunéziaiak és a bangladesi állampolgárok voltak többségben.
A Marokkót és Spanyolországot összekötő nyugat-mediterrán útvonalon az utóbbi néhány évben nőtt meg az illegális határátkelők száma, azonban a két ország koronavírus-politikájának eredményeként érezhető mértékben, mintegy 28 százalékkal csökkent a migránsok száma. Spanyolország azon európai államok közé tartozott, ahol a legmagasabbak voltak a fertőzöttségi mutatók, így a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy legalább az illegális migráció ne rontson az ország helyzetén. Marokkó például saját állampolgárainak beutazását sem engedélyezte hónapokon keresztül, emellett pedig nemcsak a legális, hanem az illegális migráció csökkentésére is számos intézkedést vezetett be.
A különféle nemzetközi szervezetek kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek.
A budapesti tárgyalás alatt telefonon egyeztettek Donald Trumppal.
Elon Musk szolgálati ideje 130 napra van korlátozva.
Akár meg is ölhetik azt, aki fenyegetést jelent az izraeli miniszterelnökre.
Szentkirályi Alexandra a főpolgármesternek: Nem sasszézhat el a válaszok és a munka elől!
A Liverpool meccsén súlyos játékvezetői hiba történt, elismerték az illetékesek! + videó
A pokol 96 órája: friss hírek érkeztek a súlyos beteg Schmuck Andor állapotáról
Új szintre lépett Ukrajna uniós csatlakozása
Ezt nem láttuk jönni: Keanu Reeves az egész világot sokkolta
Benzines és dízeles autók betiltása az EU-ban: Ursula von der Leyen megtört – teljes fordulat jöhet a 2035-ös dátumban
Kiderült, mi robbant fel barkácsolás közben a Fejér megyei fiatalember kezében
Óriási siker: Erika 45 kilót fogyott ezzel a módszerrel
Slot váratlan húzása a Real Madrid-ügyre Szoboszlainak is üzenetértékű
Lőw Zsolt nyilatkozata után most a felesége a téma Németországban
Arne Slot brutálisan őszinte volt a Szoboszlai Dominiket is érintő kérdésben
Hírek érkeztek az eltűnt zalaegerszegi kétéves kislányról
A különféle nemzetközi szervezetek kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek.
A budapesti tárgyalás alatt telefonon egyeztettek Donald Trumppal.
Elon Musk szolgálati ideje 130 napra van korlátozva.
Akár meg is ölhetik azt, aki fenyegetést jelent az izraeli miniszterelnökre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A különféle nemzetközi szervezetek kiemelt célcsoportjai az „érzékenyítő” álcivil szervezeteknek.
A budapesti tárgyalás alatt telefonon egyeztettek Donald Trumppal.
Elon Musk szolgálati ideje 130 napra van korlátozva.
Akár meg is ölhetik azt, aki fenyegetést jelent az izraeli miniszterelnökre.
Az ukrán média a hiányzó biztonsági garanciákat kifogásolja.
A németek sem tartóztattatnák le az izraeli miniszterelnököt.
Július 31. és augusztus 2. között rendezik meg a fesztivált Esztergomban.
Elon Musk szolgálati ideje 130 napra van korlátozva.
Megvan a DVSC új tulajdonosa, a klub hamarosan bejelentheti a Five Eleven Capital cégcsoport érkezését.
Akár meg is ölhetik azt, aki fenyegetést jelent az izraeli miniszterelnökre.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
