Tajvan szerint Kína nagyobb fenyegetést jelent, mint valaha

Kínai harci gépek tavaly 380 alkalommal hatoltak be Tajvan légterébe, ami minden korábbinál több.

Tajpej, 2020. szeptember 10. A tajvani védelmi minisztérium által 2020. szeptember 10-én közreadott dátum nélküli képen egy kínai Szu–30-as negyedik generációs nehéz vadászbombázó repülőgép lép be Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ). A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy szeptember 9-én a Kínai Légierő több vadászrepülőgépe is belépett Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába. MTI/EPA/Tajvani védelmi minisztérium Fotó: -

Kínai harci gépek tavaly 380 alkalommal hatoltak be Tajvan légterébe, ami minden korábbinál több – jelentette ki a szigetállam védelmi minisztériumának egyik tisztviselője kedden. Sih Sun-ven szóvivő úgy vélekedett, hogy ez veszélyt jelent a regionális és nemzetbiztonságra. Hozzátette: a kínai repülőgépek azért vették célba ezt a területet, hogy

teszteljék a tajvani katonai választ,

nyomást gyakoroljanak a tajvani légvédelemre, továbbá tevékenységükkel kiszorítsák a tajvani gépeket saját légterükből.

Az adatok ismertetésével egy időben a tajvani Nemzetvédelmi Kutatóintézet a kínai hadseregről szóló éves jelentésében arra figyelmeztetett, hogy 25 éve nem irányult ekkora fenyegetés a sziget felé a Tajvani-szoros túlpartjáról. Jeremy Hung, a jelentés társszerzője szerint a kínai gépek tavaly legalább 110 napon megközelítették Tajvant, illetve behatoltak védelmi övezetébe. A szakértő szerint ezeknek a hadműveleteknek az a célja, hogy

jelezzék Tajvannak, nem mehet túl egy bizonyos határon az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataiban.

Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után, 2016-ban fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételének tekint. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.