Ruszlan Bortnik nem vár jelentős áttörést a magyar fél számára fontos oktatási és nyelvi kérdésekben. Mint fogalmazott: „Ezek megoldásához politikai kompromisszumokra van szükség, ám Volodimir Zelenszkij elnök tart a jobboldali pártok és radikális szervezetektől, akik viszont nem támogatnak semmilyen engedményt ezen a téren.”
A szakértő szerint ez a találkozó inkább az ukrán félnek fontosabb, hogy az informális térben demonstrálni tudja a kétoldalú viszony megoldására való készségét, azt, hogy a kijevi diplomácia mindent megtesz az euroatlanti integrációt akadályozó budapesti blokk feloldása érdekében.
– Ugyan kardinális változások nem várhatók a két ország között fennálló vitás kérdések megítélésében, ám az erre való törekvés is pozitívum,
mert csakis tárgyalásos úton, a párbeszéd felerősítésével lehetnek képesek előkészíteni egy olyan memorandumot, paktumot Ukrajna és Magyarország között, amit később a két ország vezetője szentesíthet – nyilatkozta az ismert ukrán politológus.
Egy másik kijevi elemző, Olena Djacsenko élesebben fogalmazott, amikor azt mondta lapunknak: „A kárpátaljai magyar közösséget joggal foglalkoztató nyelvhasználati problémák egyáltalán nem léteznének, amennyiben Ukrajna oktatási és nyelvhasználati jogszabályai összhangban lennének az ország alkotmányával, mert jelenleg ez nincs így.” A politológus erkölcstelennek nevezte azt az eljárást, amikor Kijev egy, az ország területén élő nemzeti közösség jogfosztásával „teremt magának politikai aduászokat” a szomszédjával való tárgyalások során.
Djacsenko mesterségesen kreált problémának tartja a nyelvkérdést.
Szerinte ennek túlpolitizálása helyett az lenne a kijevi vezetés dolga, hogy szomszédaival a határokon átnyúló, kölcsönösen előnyös gazdasági, kulturális, turisztikai, közlekedési infrastrukturális kapcsolatokat fejlessze. Szerinte megfelelő szándék esetén akár egy kormányközi megállapodás keretében garantálhatnák a kárpátaljai magyarságnak a szabad anyanyelvhasználatot, emellett kidolgozva annak a pedagógiai módszertanát is, hogy a magyar iskolákban tanulók is elsajátítsák az ország államnyelvét. Fontosnak nevezte, hogy a határ menti régiókban szoros és eredményes együttműködést tudjanak kialakítania a felek, mert egy ottani példaértékű kooperáció jótékony hatással lehetne a magasabb szintű, államközi kapcsolatokra is.