Berlinben is szaporodnak az elégedetlen hangok Brüsszel vakcinabeszerzése miatt

A tagállamok körében egyre csak szaporodnak az elégedetlenkedő hangok Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az Európai Unió közös vakcinabeszerzési programját illetően, ami azonban meglepő, hogy a brüsszeli végrehajtó testület elnöknőjére saját hazájából, Németországból is egyre inkább záporoznak a kritikák, méghozzá a politikai paletta minden szegletéből.

A bírálatok jó része ráadásul belülről érkezik, Angela Merkel német kancellár saját kormánykoalíciójából.

Markus Söder bajor miniszterelnök szinte hétről hétre csalódottságának ad hangot az unió oltási kampányával kapcsolatban, a minap azonban már a szociáldemokrata alkancellár, Olaf Scholz sem állhatta meg szó nélkül Brüsszel „egy helyben toporgását”.

A pénzügyminiszteri posztot is betöltő politikus ugyanis azzal vádolja az EU-t, hogy rosszul állította fel a prioritási sorrendet, s ez vezetett a lassú vakcinabeszerzéshez.

– Ha a bizottságnak több pénzre lett volna szüksége a vakcinákhoz, küldtünk volna

– fogalmazott Scholz, utalva arra, hogy Brüsszel még tavaly decemberben is magabiztosan jelentette be: hamarosan érkezik a tagállamokba az oltóanyag.

Olaf Scholz pénzügyminiszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje a pártelnökség kétnapos zárt ülése előtt tartott berlini sajtótájékoztatón 2021. február 7-én. A vezetés az ősszel esedékes parlamenti választásokra szükséges felkészülésről tanácskozott.
Fotó: MTI/EPA/Getty Images pool/Maja Hitij

Berlinben a frusztrációt egyébként elsősorban az okozhatja, hogy Németország még az EU-n belül is különösen lassan teljesít az oltási kampányával, ráadásul a kancellári választások közeledtével a szociáldemokraták kihasználják a lehetőséget, hogy a sikertelenséget az EU-val szoros kapcsolatban álló Kereszténydemokrata Unióra (CDU) fogják.

A kudarcot jól tükrözi, hogy míg Németország a lakosságának kevesebb mint hat százalékát oltotta be, ez az arány az Egyesült Királyságban mostanra már több mint huszonhat százalék.

A brit kormány még február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az elsőbbségi lista élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja – körülbelül 15 millió ember – megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Sikerült is elérniük ezt a célt, hiszen a brit egészségügyi minisztérium múlt heti adatai szerint az első dózissal beoltottak száma meghaladta a 16 milliót. A közel 67 milliós lakosságú országban egyébként jelenleg átlagosan több mint 410 ezer oltást adnak be naponta az első dózisból.

A 82 éves Brian Pinker az országban elsőként kapja meg az AstraZeneca svéd–brit gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni vakcinát Sam Foster ápolónőtől az oxfordi Churchill kórházban 2021. január 4-én.
Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons

A brit és az uniós oltási kampány között az az egyik fő különbség, hogy a britek már 2020 májusában százmillió adagot rendeltek az AstraZeneca vakcinájából, és a szerződésben egyértelműen meghatározták a szállítási dátumokat.

Ezzel szemben az EU csupán három hónappal később, augusztusban kötötte meg a szerződését a gyártócéggel, ráadásul a dokumentum nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az oltóanyaggyártónak nem kell a megbeszélt időpontban szállítania, ha nem képes rá – nyilatkozta Gerd Kerkhoff beszerzési szakértő a Bild című német napilapnak. Mindenesetre a német sajtóban is egyre gyakrabban téma, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés még jóindulattal sem nevezhető sikeresnek, ennek pedig az állampolgárok isszák meg a levét, akiknek szinte kereken egy éve szigorú korlátozások között kell élniük mindennapjaikat.