A február 14-re kitűzött választások végkimenetele egyrészt attól függ, hogy hány szavazó megy el leadni a voksát. 2017-ben a katalánok nyolcvan százaléka ment el szavazni, most a világjárvány miatt úgy tűnik, hogy a részvételi arány alacsonyabb lesz, a felmérések szerint kevesebb mint hatvan százalékos.
A függetlenségpárti szavazók aktívabbnak tűnnek, a közvélemény-kutatások szerint a pandémia ellenére is az urnákhoz járulnak.
Másrészt ha a szocialisták mögött felsorakozó Junts és ERC a többi katalán nacionalista párttal koalícióra tud lépni, akkor ismét megszerezheti az irányításhoz szükséges többséget Katalóniában, és folytatódhat minden a megszokott kerékvágásban, állandó függetlenedési kísérletekkel és a Madriddal folyamatosan szemben álló kormányzással.
Ha az egységes Spanyolországot ígérő szocialisták meg is nyerik a szavazatok többségét, de csak azokkal a pártokkal tudnak szövetkezni, amik nem a katalán nacionalista elveket képviselik, akkor nem tudnak kormányt alakítani.
Szükségük lenne legalább az egyik, függetlenedést támogató párt támogatására, mely szinte kizárt a héten aláírt egyezség miatt.
Úgy tűnik tehát, hogy a PSC megkaphatja ugyan a katalánok többségének a voksát, mégis a nacionalista Junts és ERC lehet az igazi befutó, már csak azért is, mert előbbinek van jelenleg több parlamenti helye, így könnyebben tudja megszerezni a 68 parlamenti mandátumot, mely a kormányalakításhoz szükséges.
Katalóniában azután írtak ki előrehozott parlamenti választásokat idén február 14-re, hogy tavaly a spanyol legfelsőbb bíróság eltiltotta a közügyektől az akkori elnököt, Quim Torrát, aki a 2019-es országos választások idején, a kampányidőszakban többszöri felszólítás ellenére sem távolította el a katalán középületekre kitűzött politikai szimbólumokat, melyek a 2017-ben börtönbe zárt katalán függetlenségi vezetők támogatását jelképezték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!