– A cél, hogy Magyarország ne csak gyártóbázis, hanem egyben innovációs központ is legyen Európában, ezért jó hír, hogy mára sikerült megalapozni a gazdaság dimenzióváltását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten. A tárcavezető arról számolt be, hogy a Siemens Mobility egy kutatás-fejlesztési projektben több mint hatmilliárd forint értékben új generációs informatikai megoldásokat fejleszt a magyar fővárosban a kötöttpályás közlekedés automatizációjához kapcsolódóan, amihez a kormány nagyjából 1,5 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új, magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét.
Ezermilliárd forint fölé ment a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke
Beszédében kifejtette, hogy a német vállalat itteni kutatóközpontjában így mára több mint négyszázan dolgoznak hetven, csúcstechnológiás megoldásokat alkalmazó projekten. Szijjártó Péter leszögezte, hogy a további bővítési törekvéseket a magyar kormány is támogatni fogja, mivel hazánk a legmagasabb szintű együttműködésben érdekelt. Aláhúzta, hogy a német cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget Magyarországon, körülbelül háromszázezer embernek adva munkát, évente három-négy milliárd eurónyi fejlesztést végrehajtva.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy miután az utóbbi időszakban a duplájára nőtt az ipari termelés és közel került a teljes foglalkoztatottság, szükségessé vált a gazdaság dimenzióváltása is, hogy hazánk a globális technológiai forradalomban ne pusztán követő legyen, hanem az élen járjon. Úgy vélekedett, hogy ehhez a technológiai színvonal és a hozzáadott érték növekedésére, az innováció, a kutatás-fejlesztés szerepének bővülésére van szükség. – Magyarország tehát kontinentális gyártóbázis lett, és a cél egyértelmű, hogy Magyarország innovációs központ is legyen Európában – szögezte le.
Majd óriási eredménynek nevezte, hogy
az itt termelő vállalatok egy jelentős része más tevékenységeit is Magyarországra hozta, például a kutatás-fejlesztést, ami megalapozza a dimenzióváltás legfontosabb lépését.
Üdvözölte, hogy tavaly először ezermilliárd forint fölé ment a kutatás-fejlesztési ráfordítások értéke, s a szektorban foglalkoztatottak száma meghaladta a kilencvenezret. Tudatta, hogy a kormány az elmúlt tíz évben 71 kutatás-fejlesztési beruházáshoz nyújtott támogatást, amelyek összesen 374 milliárd forintos értéket képviseltek. Végül hozzátette, hogy az ilyen fejlesztésekért éles verseny zajlik, ezért több változtatást is eszközöltek a beruházásösztönzési rendszerben, hogy Magyarország még vonzóbb környezetet jelentsen, és ezáltal a nagy technológiai forradalom nyertesei közé tartozhasson a jövőben.
A magyar gazdaság a nehézségek ellenére megőrizte stabilitását
A miniszter ezután érintette a közelmúlt legsúlyosabb kihívásait is, és aláhúzta, hogy a magyar gazdaság mindezek ellenére is meg tudta őrizni a stabilitását, ugyanis az utóbbi tizenöt évben megerősödött. Erre példaként említette, hogy tíz év alatt a kétszeresére nőtt az ipari termelés, amelynek értéke 2014-ben 25 ezermilliárd forint volt, míg 2024-ben 53 ezermilliárd forint.
