Rétvári Bence: Ha nincs háború, nincs kommunizmus sem

Mi nem elfelejteni akarjuk a történelmünket, hanem tanulni belőle. Mi azért állunk a béke mellett, mert a háború nemcsak a háború éveiben hoz pusztítást, hanem utána is hosszú távon tudja a polgári társadalmat aláaknázni – mondta beszédében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapján rendezett megemlékezésen és mécsesgyújtáson. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kommunista eszmék nemcsak erőszakosságban jelennek meg, hanem a vállalatok, a kultúra és az oktatás elfoglalásában is. Ilyen a gender, a woke-eszmék is terjedése is.

Fotó: Polyák Attila

– A kommunisták a világ legnagyobb átöltözői – jelentette ki Rétvári Bence a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy van hasonlóság a kommunistákban, a szociáldemokratákban a globalistákban, a woke követőiben, genderistákban vagy a cancel culture követőiben, ez pedig a tagadás.

Fotó: Polyák Attila

– Tagadják a világ természetes rendjét, tagadják a hagyományokat, tagadják a múltat, tagadják Istent, tagadják a családot, tagadnak mindent, ami a természetes gondolkodásban az emberekben benne van, és ehelyett egy mesterséges ideológiát erőltetnek – hangsúlyozta az államtitkár a Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezésen. Mint mondta: 

a kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésében érhetők el.

– Bárhol a világon a kommunisták hatalomra kerültek, az sosem demokratikus módon történt, sosem a többség választotta meg őket, mindig valami külső hatalom segítette őket – tette hozzá az államtitkár. Rétvári Bence a beszédében azt is hangsúlyozta: a kommunisták a hatalmat nem az emberek javára használták, hanem saját maguk diktatórikus rendszerének a fenntartására. 

A kommunizmus sehol sem hozott jólétet és sehol sem hozott szabadságot az embereknek 

–  mondta az államtitkár.

Magyarországon a kommunizmus könyörtelen mivoltát megmutatta a cselekedetük. Rétvári Bence példaként említette, hogy az ellenállókat felkötötték, kihallgatás közben revolvert szorítottak a homlokukhoz, de volt, akit gyermekek szeme láttára végeztek ki. A nemzeti lobogó kitűzése is bűnnek számított. Az egyik legkegyetlenebb eset, amit feljegyeztek a kommunista időkből, amikor egy jegyző felesége kilenc hónapos terhesen térden állva könyörgött, hogy ne végezzék ki a férjét, hiszen heteken belül megszületik a közös gyermekük. Az mondták neki, ha a férje lába alól kirúgja a sámlit, akkor levágják a kötelet a férje nyakáról. A nő a sámlit kirúgta, viszont a kötelet nem vágták le.

 – Így kezdték a kommunisták a tevékenységüket Magyarországon, és így is folytatták. Ezért veszélyes az, amikor antifákról hallunk, akik ma is hasonló erőszakot, akár Budapest utcáin, akár Nyugat-Európában megvalósítanának.

Ez nem egy jópofa, baloldali, fiatalos, radikális mozgalom, hanem egy gyilkos eszmének radikális követő csoportja, akikkel szemben nulla tolerancia van

 – szögezte le Rétvári Bence, aki felidézte momentumosok szavait is. Fekete-Győr András például azt mondta: „Példát kell statuálni azokkal az emberekkel, akik ezt a rendszert működtették”. Az államtitkár emlékeztetett az egykori DK-s, most momentumos Szarvas Koppány Bendegúz szavaira is, amikor arról írt közösségi oldalán, hogy „Megdolgoznak a fiúk a lámpavasért”. Rétvári Bence Magyar Péterről, a Tisza Párt elnökéről is szót ejtett: 

– Folyamatosan csak megtorlással és börtönnel fenyegetőzik. Arról beszél, hogy húzza ki a dugóból a tévécsatornákat, hogy szünteti meg a médiát, hogy csak az maradjon, aki neki tetszetős. Ezek a mondatok nagyon veszélyesek, kell, hogy hallatszódjanak mindnyájuk számára – húzta alá Rétvári Bence. Az államtitkár arról is szólt, hogy az erőszakosakon túl voltak másfajta kommunisták is. 

A kommunisták más úton is hatalomhoz tudnak férkőzni, például az állami intézmények elfoglalásával, majd a média, színházak, kulturális intézmények és a felsőoktatás elfoglalásával.

Az államtitkár a Nyugattal kapcsolatban példálózott, mint említette: egy francia újságíró arról beszélt, hogy a „a szovjet büntetőintézeti rendszer vitathatatlanul a legmegfelelőbb az egész világon”, így lett jogállami az ő szempontjából a sztálini gulágrendszer és börtönrendszer. Egy brit történész pedig úgy vélekedett: „Nem szabad elfelejteni, hogy a gulág kényszermunkájára szükség van az iparosítás hatékonysága érdekében”.

Fotó: Polyák Attila

– Ezt nem szovjet propagandisták mondták, hanem nyugat-európai, tudományos fokozattal bíró, köztiszteletnek örvendő baloldali értelmiségiek – tette hozzá. Az államtitkár kihangsúlyozta, az a kényszermunka, ami a Szovjetunióban történt, a nyugati közgazdász diplomata szerint csak egy teljesen jó emberierőforrás-felhasználás volt. Rétvári Bence az országunkkal szembeni kettős mércéről is beszélt, a magyar jogállamisággal kapcsolatban folyamatosan az eljárások zajlanak hazánk ellen, miközben Magyarország egy működő demokrácia, a sajtóban pedig bárki leírhat bármit. Az államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarországi kommunizmus gyökere az első világháború.

–  Kidobbant a háború, a háborúban meggyengültek a polgári társadalomnak a sarokkövei.

A polgári középosztály a háború következtében lecsúszott, elszegényedett, az egzisztenciája bizonytalanná vált, és ez az elbizonytalanodás és a társadalmi normál kontrollmechanizmusoknak a meggyengülése hozta azt, hogy bizony sajnos a kommunisták is és a nácik is Európa különböző országaiban hatalomba tudtak kerülni.

Ha nem lett volna első világháború, nem kerültek volna hatalomba a kommunisták, hiszen valós társadalmi többségük sosem volt, demokratikus úton sosem kerültek hatalomba. Úgy tudtak hatalomba kerülni, hogy egy háború fölborította a kontinens egy részének normál demokratikus polgári viszonyait – emlékeztetett Rétvári Bence, aki párhuzamot vont a jelenleg zajló orosz–ukrán háborús helyzettel. Rámutatott, hogy az európai középosztály szegényedik, szűkül.

– Ha egy kontinensen, vagy kis országokban a középosztály helyzete meginog, mert egy nagyon szűk réteg rettenetesen sok pénzt keres a háborún, de az emberek többségének ez csak több adót, több kiadást, kevesebb szociális juttatást és kevesebb lehetőséget jelent, akkor bizony a szélsőségeknek bőven teret tud engedni. 

Minél tovább tart egy háború, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a polgári társadalmat valamilyen ilyesfajta szélsőséges eszme hatalmába keríti

 – figyelmeztetett az államtitkár, aki szerint korábban nem gondoltuk, hogy háború lesz Európában. Az egyetlen egy helyes válasz a kommunizmus áldozatainak emléknapján is és minden más XX. századi diktatúra áldozatainak emléknapján is a háború elutasítása.

Fotó: Polyák Attila

– Ha nincs háború, nincs kommunizmus, ha nincs háború, nincs nácizmus, ha nincs nácizmus, nincs holokauszt, ha nincs kommunizmus, nincs gulág, nincs Recsk. Ha nincs nácizmus és nincs kommunizmus, akkor nincs Terror Háza sem. Ezzel lehetett volna megfékezni a XX. század elején ezeket a gyilkos eszméket, hogyha elutasítják a háborút és a béke mellett szólalnak meg. Ezért Magyarország ma is a béke hangja. Mi nem elfelejteni akarjuk a történelmünket, hanem tanulni belőle. Mi nem akarjuk elkövetni még egyszer a múlt hibáit. Mi ezért állunk a béke mellett, mert a háború nemcsak a háború éveiben hoz pusztítást, hanem a háború évei után is hosszú távon tudja a polgári társadalmat aláaknázni és az emberek nyomorát eredményezni – húzta alá Rétvári Bence.

Borítókép: Gyertyagyújtás a Terror Háza Múzeum emlékfalánál (Fotó: Polyák Attila)