Vajon volt-e terve Alekszej Navalnijnak a visszatérése utánra? – tette fel a kérdést lapunk januárban, a börtönökben tíz, illetve huszonhét évet eltöltött Mihail Hodorkovszkijhoz és Nelson Mandelához hasonlítva az ellenzéki politikust. Kérdés, hogy sikerül-e a híveinek napirenden tartani az ügyét, egyre növekvő elégedetlenséget generálva az emberekben. Felmérések szerint 2020 végére Navalnijjal már az orosz lakosság húsz százaléka szimpatizált, miközben egy évvel korábban még csak fele annyian támogatták.
Az is biztos, hogy Navalnij ügye tovább terheli Moszkva 2014 óta egyébként is mélyponton lévő nemzetközi kapcsolatait, és gyakorlatilag kizárja rövid távon a békülés lehetőségét. Kedd este olyan globális vezetők követelték Navalnij „azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátást”, mint Angela Merkel, Boris Johnson, Emmanuel Macron vagy az Egyesült Államok frissen kinevezett külügyminisztere, Antony Blinken. Csütörtökön utazik Oroszországba Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főmegbízottja. Bár az eredetileg tervezett témák Nyugat-Afrikát, a Közel-Keletet és Hegyi-Karabahot érintették volna, az Európai Külügyi Szolgálat tájékoztatása szerint a fejlemények után éppen Navalnij lesz a tárgyalások egyik fő pontja. És ez az, amire jelenleg az orosz ellenzék épít: bárkivel is találkozzon a jövőben Putyin vagy az orosz külügy, váljon az orosz ellenzéki vezető ügye megkerülhetetlenné az egyeztetéseken.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!