Egy hónapra lezárják Franciaország tizenhat megyéjét

Az új korlátozások alól Párizs sem kivétel, ahol jóval több a súlyos állapotú beteg, mint ősszel.

Orly, 2021. március 14. Tolóágyon fekvõ, koronavírussal fertõzött beteget tesznek egy Franciaország nyugati része felé tartó repülõgépbe a párizsi Orly repülõtéren 2021. március 14-én. A koronavírus új, fertõzõbb mutációinak terjedése miatt az intenzív osztályok egyre jobban megtelnek a francia fõvárosban, ezért a speciális repülõgéppel az ország más részére szállítanak néhány beteget. MTI/AP/SIPA pool/Jacques Witt Fotó: Jacques Witt

Egy hónapig tartó lezárást jelentett be a francia kormány Franciaország 16 megyéjére, beleértve Párizs városát is. Az intézkedés, mely péntek éjfélkor lép életbe, mintegy 21 millió állampolgárt érint. Jean Castex miniszterelnök elmondta, hogy az országot egyre inkább veszélyezteti a koronavírus harmadik hulláma, ezért látják szükségesnek a súlyosabb helyzetben lévő térségek lezárását. Az új korlátozások az Île-de-France régió nyolc megyéjét, az északi Hauts-de-France régió öt megyéjét, valamint Normandia két és a francia Riviéra egy megyéjét érintik. A főváros az Île-de-France régióban fekszik, és a francia lakosság közel ötödének ad otthont, valamint a teljes gazdaság mintegy harminc százalékát adja. A lezárás azonban más megyékre is kiterjedhet a későbbiekben, ha a kormány azt szükségesnek látja.

– A párizsi helyzet különösen aggasztó, mivel ezerkétszáz beteg van az intenzív osztályon, többen, mint novemberben, a második hullám csúcsán

– magyarázta Olivier Véran egészségügyi miniszter, hozzátéve, hogy egyre több kórház panaszkodik a túlterheltségre.

Tolóágyon fekvő, koronavírussal fertőzött beteget tesznek egy Franciaország nyugati része felé tartó repülőgépbe a párizsi Orly repülőtéren 2021. március 14-én
Fotó: MTI/AP/SIPA pool/Jacques Witt

Az intézkedések értelmében az emberek időkorlát nélkül hagyhatják el lakóhelyüket, de csak igazolással és kizárólag tíz kilométeres körzetben. A megyék között tilos közlekedni, kivétel ez alól a halaszthatatlan vagy hivatalos ügyek intézése. Az iskolák mindenhol nyitva maradnak: az általános iskolában továbbra is marad a személyes oktatás, a középiskolákban pedig hibrid oktatással, azaz jelenléti és távoktatással oldják meg a helyzetet. A 16 megyében viszont csak az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek nyithatnak ki, valamint a zenei és a könyvesboltok. A fodrászatok szintén üzemelhetnek a lezárás idején, de kizárólag a meghatározott egészségügyi protokoll betartásával. Franciaországban már korábban bevezették a kijárási tilalmat, amely annyiban változik, hogy este 6 óra helyett 7 órakor lép életbe.

– Négy hét az az idő, amely szükséges ahhoz, hogy az intézkedések kifejtsék a szükséges hatásukat

– magyarázta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez idő alatt a lehető legnagyobb ütemben kell folytatódni az oltásnak.

Emmanuel Macron francia államfő korábban azt mondta, reméli, Franciaországot nem fogja elérni a harmadik hullám Fotó: MTI/AP/Ludovic Marin

A kormány a csütörtöki sajtótájékoztatón egyúttal azt is bejelentette, hogy folytatják az Oxford–AstraZeneca-oltóanyagok beadását, miután az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) biztonságosnak minősítette a vakcinát. Franciaország mellett egyébként Szlovéniában, Lettországban, Litvániában, Bulgáriában és Spanyolországban is folytatják ennek az oltóanyagnak az alkalmazását.

– Bízom benne, hogy helyreáll az emberek bizalma az AstraZeneca-vakcina iránt

– mondta Castex, a kormányfő azonban elismerte, hogy ez még időbe telhet.

Emmanuel Macron francia elnök korábban reményét fejezte ki, hogy az oltásokkal megakadályozható a harmadik koronavírus-hullám kialakulása, valamint az olyan intézkedések bevezetése, melyek lelassítják az ország gazdaságát. A brüsszeli vakcinabeszerzési stratégia, valamint az AstraZeneca-oltóanyag ideiglenes felfüggesztése miatt Franciaország egyre közelebb került a harmadik hullám kialakulásához. Az egészségügyi minisztérium csütörtöki közleménye szerint a lakosság mintegy 8,5 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltásnak legalább az első adagját, ez több mint öt és fél millió főt jelent. A második dózist pedig közel 2,3 millióan kapták már meg. Az ország oltási kampánya a Pfizer–BioNTech- és az Oxford–AstraZeneca-vakcinákra épül, ezeken kívül pedig az amerikai Moderna gyógyszergyártó vállalat oltóanyagát is engedélyezték. Lakosságarányosan azonban meglehetősen alacsony az átoltottsági arány az országban: Európában Szerbiában, Máltán eddig közel kétszer annyi embert oltottak be, mint Franciaországban.

Az új esetszámok március eleje óta folyamatosan növekednek Franciaországban is, habár egyelőre nem érték még el a novemberi megbetegedések számát: az elmúlt 24 órában közel 35 ezer fertőzöttet regisztráltak, a legtöbb megbetegedés a koronavírus sokkal agresszívabb brit mutációjának tudható be. Ebben az évben eddig ez a legmagasabb napi új esetszám, ennél több megbetegedés tavaly novemberben volt, amikor közel 87 ezer fertőzöttről adtak hírt a hatóságok. A statisztikai adatok szerint az utóbbi hetekben némileg csökkent a koronavírus áldozatainak a száma: tavaly ősszel ezer főnél is több halottat regisztráltak egy nap alatt, az elmúlt egy hónapban viszont folyamatosan ötszáz alá esett az elhunytak száma.