Eduard Heger volt pénzügyminisztert bízta meg az új kabinet megalakításával Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök.
Eduard Heger személyében sokak szerint egy remek szakember, de rutintalan politikus kerül a miniszterelnöki székbe. Heger ugyanis a versenyszférából csöppent a nagypolitikába, 2016 és 2020 között töltötte ki első parlamenti ciklusát képviselőként. Egy volt az ellenzéki sokaságból, nem különösebben vetette bele magát a politikai küzdelmekbe, országos ismertségre csak azt követően tett szert, hogy tavaly tavasszal megkapta a Matovič-kabinet pénzügyi tárcáját. Az új miniszterelnök a diplomáját a pozsonyi közgazdaságtudományi egyetemen szerezte, majd kis- és középvállalkozásokban töltött be középvezetői pozíciókat. Üzleti karrierje a kétezres évek végén kezdett felívelni, egy kis szlovákiai vodkagyár amerikai területi képviselője lett, amely mára – legalábbis ez áll a cég honlapján – az Egyesült Államok egyik legsikeresebb importvodkáját gyártja.
Politikai pályáját mégsem ez a minden jel szerint sikeres időszak határozta meg, hanem édesapja halála.
Heger néhány évvel ezelőtt egy interjúban arról beszélt, ez a tragédia fordította őt a vallás felé, édesanyja egyik mélyen hívő rokonán keresztül. Heger e családtag hatására megtért, és egy katolikus karizmatikus közösség tagja lett. A gyülekezetben találkozott két, akkor már aktív OĽaNO-s politikussal (az OĽaNO a jelenlegi kormány legnagyobb pártja), Richard Vašečkával és Branislav Škripekkel. Heger elmondása szerint az előbbi szólította meg őt azzal, hogy a pártnak menedzserre lenne szüksége, így került kapcsolatba a politikával, majd 2016-ban a parlamentbe.
A választási listán mint menedzser és keresztény aktivista szerepelt,
ezt különösen a liberális újságírók szeretik hangsúlyozni, mondván, ennek köszönheti a bejutást.
Heger első parlamenti ciklusát okos építkezéssel töltötte: míg Igor Matovič ellenzéki vezetőként a politikai csatáit vívta a Fico–Pellegrini-kormányokkal – s néha saját szövetségeseivel –, addig Heger csupán szakpolitikai kérdésekben nyilatkozott, s igyekezett még a kormánypárti képviselőkkel is jó kapcsolatot fenntartani. Az új kormány pénzügyminisztereként hasonló stratégiát követett. Kollégái szerint is kellemes ember, könnyű együtt dolgozni vele, ha teheti, kerüli a konfliktust, állítólag a beosztottjai nagyon szerették őt a pénzügyi tárcánál. Mivel az OĽaNO-nak alig akadt tapasztalt közgazdásza, egyértelmű volt, hogy ő lesz a pénzügyminiszter. Talán a Matovič-kormány egyetlen tárcája volt az övé, amelyet nem ért számottevő bírálat az elmúlt egy évben.
