Öngyilkosság lenne az örmény reváns Azerbajdzsán ellen

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Moszkva nem szimpatizál a jelenlegi örmény vezetéssel.

Jereván, 2021. február 25. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök (k) Jereván fõterére érkezik 2021. február 25-én. Az örmény kormányfõ ezen a napon eltávolította tisztségébõl a hadsereg vezérkari fõnökét, Onik Gaszparjánt, aki elõzõleg 40 magasrangú tiszttel együtt lemondásra szólította fel õt. Az örmény ellenzék és támogatóik 2020 novembere óta követelik a miniszterelnök lemondását, mióta aláírta az általuk hazaárulásnak tartott tûzszüneti megállapodást Azerbajdzsánnal a másfél hónapon át tartó hegyi-karabahi harcok beszüntetése érdekében. Az ellenzék õt tartja felelõsnek az Örményországot sújtó gazdasági és társadalmi problémákért is. MTI/AP/Photolure/Sztyepan Pogoszjan Fotó: Sztyepan Pogoszjan

– Egy örmény hatalomváltás esetén sem lenne valószínű, hogy Jereván megpróbálná visszaszerezni az elvesztett területeket. Annyival gyengébb az örmény hadsereg, mint az azeri, hogy öngyilkosság lenne bármit tenni – mondta lapunk megkeresésére Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő azzal kapcsolatban, mi történne, ha hatalomváltás következne be Örményországban.

Tegnap súlyosbodott ugyanis a napok óta tartó politikai válság a dél-kaukázusi, egykori szovjet köztársaságban. Kormányellenes tüntetők hatoltak be Jereván egyik kormányzati épületébe, követelve a miniszterelnök, Nikol Pasinján lemondását. Az ellenzéki tüntetők fel vannak háborodva, hogy az örmény hadsereg megalázó vereséget szenvedett az őszi háborúban, amelyet Azerbajdzsán indított Hegyi-Karabah visszaszerzéséért. Az egykoron többségében örmények lakta, de jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah tavaly novemberben harminc év után tért vissza Azerbajdzsánhoz az alig 44 napos, de így is több mint ötezer életet követelő háború után. A hadsereg vezérkari főnöke, Onik Gaszparján negyven magas rangú tiszt támogatásával a múlt héten lemondásra szólította fel Pasinjánt. A miniszterelnök ezt puccskísérletnek minősítette.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök Jereván fõterére érkezik 2021. február 25-én.
MTI/AP/Photolure/Sztyepan Pogoszjan

Gyarmati István az eseményekkel kapcsolatban közölte: meglepődött, hogy a katonai konfliktus során az oroszok visszafogottabban reagáltak, s nem álltak ki erőteljesebben hagyományos szövetségesük, Örményország mellett.

– Szemmel láthatóan Oroszország nem kedveli a mostani örmény vezetést,

amely hosszú idők óta nem a hagyományos örmény oligarcha családokból kerül ki, és némi demokratizálódást, függetlenedést engedett meg magának. Oroszországnak nem lehet nagy bánatára, ha ez a rendszer megbukna – utalt az elemző arra, hogy Nikol Pasinján a tíz évig az elnöki székben ülő Szerzs Szargszjánt megbuktató ­2018-as, úgynevezett bársonyos forradalom után került a kormányfői székbe. A miniszterelnök a régi hatalom, különösen pedig Szerzs Szargszján számlájára írta, hogy a vezérkar főnöke múlt héten lemondásra szólította fel őt és kormányát.

Ellenzéki tüntetők felvonulása Jereván belvárosában 2021. február 26-án.
MTI/EPA/Photolure/Lusi Sargsijan

– A hadsereg erőteljesen orosz befolyás alatt áll – hangsúlyozta Gyarmati István. – Oroszországnak csapatai állomásoznak Örményországban. Ez Moszkva számára nem csak azért fontos, hogy Örményországot megvédje, hanem azért is, mert orosz előrejelző rendszerek vannak telepítve, illetve közel van Grúziához, tehát stratégiailag fontos terület. Az oroszok nem fogják elhagyni Örményországot – tette hozzá a szakértő.

Arra a kérdésünkre, hogy a harminc éve befagyott hegyi-karabahi konfliktusban miért éppen tavaly szánta el magát az offenzíva megindítására Azerbajdzsán, Gyarmati István azt mondta, néhány éve már tudni lehetett, hogy az azeriek, ha kedvez nekik a helyzet, kísérletet tesznek a területek visszafoglalására. – Hosszú évek óta óriási erőfeszítéseket tesznek, hatalmas összegeket költenek fegyverkezésre és a hadsereg kiképzésére. Ilham Aliyev azeri elnök megérezte, hogy az oroszok nem fognak nagy erővel kiállni Örményország mellett. Nagyon fontos összetevője volt ennek a válságnak, hogy Törökország fegyverekkel és politikailag is segítette Azerbajdzsánt – tette hozzá.

Karabahi örmény katonák egy azeri tüzérségi támadásban romba dőlt ház előtt, Hegyi-Karabah székhelyén, Sztyepanakertben 2020. november 6-án.
MTI/AP